" ... az ÚR azt nézi, ami a szívben van."

 

"Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, 

de az ÚR azt nézi, ami a szívben van." 

(1.Sámuel 16: 7)

 Mi, emberek szűk látókörűek vagyunk. Igénk is ezt mondja, de a következő gondolatok is:

Az élet többről szól, mint amit a szemünk lát.

Ez a hit. A hit bízik abban, amit a szem nem lát.

A szem a prédáját kereső oroszlánt látja. A hit Dániel angyalát.

A szem a vihart látja. A hit Noé szivárványát.

A szem az óriásokat látja. A hit Kánaánt látja.

A szemed a hibáidat látja. A hited a Megváltódat látja.

A szemed a bűntudatot, a  kárhoztatást látja. A hited az Ő vérét látja.

A szemed a sírodat látja. A hited egy olyan várost lát, melynek építésze és készítője Isten.

A szemed a tükörbe nézve egy bűnöst lát, egy csődtömeget, egy ígéretszegőt. A hited viszont, a tükörbe nézve egy királyi ruhába öltöztetett tékozló fiút lát, a kegyelem gyűrűjével az ujján és az Atya csókjával az arcán.

Járj hitben és mindent másképpen fogsz látni!

A nap gondolata:

 A hit nem erőlködés, hogy egy tételt elhiggyünk, hanem magunk odaengedése Annak, aki szeret minket, s egyszülöttét értünk a halálba adta.

Forrás
Napi Ige és Gondolat - 2014.

„Íme a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!”

„Íme a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!” 

(Máté 25,1-13)

Jézus Krisztus fogadására úgy készülhetünk, mint ahogy a menyasszony várja a vőlegényét (1): reménységgel, örömmel, a beteljesedés vágyával, azzal az óhajjal, hogy bárcsak jönne már, mert életünk legszebb napja az Ővele való találkozás. Ezt akkor se feledjük, ha úgy tűnik, hogy „késik” a vőlegény (5), mert a kellő időben bizonnyal meg fog érkezni (6). A „bolond szűzek” kiszámították az olajat, és elfogyott nekik, mire megérkezett a vőlegény. Az „eszes szűzek” bőséggel vittek olajat a mécsesükben. Urunk bőven adj olajat, hogy el ne fogyjon a megérkezésed előtt, mert bizony sokszor csak pislákol a mécsesünk. Adj bőven olajat, hogy tudjunk tölteni másoknak is, de adj bölcsességet is, hogy lássuk a kellő időt, amikor másoknak már nem adhatunk, mert akkor nekünk sem marad! Urunk, köszönjük, hogy nem szorulhatunk ajtódon kívül, nemcsak azért, mert készülhettünk a Te fogadásodra, mert bőven adtál olajat, amivel hűen gazdálkodhattunk, hanem azért is, mert mindenek előtt rendelkeztél felőlünk.

Forrés

Az Ige mellett