Kérlek...

Kérlek...

Kérlek, fogadj el olyannak,
amilyen vagyok,
s akkor egyre jobb leszek!

A szeretet az egyetlen kulcs,
amellyel bármely szív
kincseskamráját kinyithatod.

Csak rajtad áll,
hogy mikor helyezed a kulcsot a zárba.

Keménységed és elvárásaid
zorddá és undokká tesznek.
De ha szeretsz,
jóságod sugarában
újra megszelídülök,
és elfogadlak én is.
Ha csak az eredményeim
alapján tartasz értékesnek,
elveszek;
de ha pusztán önmagamért
szeretsz,
sikert sikerre halmozok.
Semmit se tégy, csak szeress,
és felnövök magamhoz.

(Simon András)