A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Paul Washer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Paul Washer. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. augusztus 9.

Eszterré válni



Eszterré válni  

Írta Charo és Paul Washer
(Fordította Barbély Csilla)      

"Egy-egy leányra akkor került sor, hogy bemenjen Ahasvérós (Xerxes) királyhoz, ha letelt a nők számára előírt tizenkét hónap, mert ennyi ideig tartott a szépítésük. Hat hónapig mirhaolajjal szépítették őket, hat hónapig pedig balzsamokkal és más női szépítőszerekkel.  Így ment be a leány a királyhoz.."
(Eszter 2:12-13)

Mindig is lenyűgözött az a felkészülési mód, amin a jövendőbeli Eszter királynő keresztül kellett menjen, mielőtt Xerxes király elé jöhetett. Végigmenne-e bármelyikünk tizenkét hónapig tartó szépítő kezelésen?  Valószínűleg nem,  de végiggondolva, képzeld el a lehetőségeket. Egy év félretéve egy egyedüli cél érdekében -  azzá válni, ami csak lehetsz, azért, akit a legjobban szeretsz. Értékes idő ápolni a szépséget, befektetni a tanításba és az etikettbe, fejleszteni az erényeket, és jellemet építeni.
Eszter felkészülése arra az értékes időre emlékeztet, ami aközött van, hogy a fiatal nő szíve vágya felébred, és aközött, hogy életét megossza egy társsal, és a pillanat, amikor az oltárhoz lép. Sokak erre a felkészülési időre csak úgy tekintenek, mint várakozási időre. Az egyedülálló nők gyakran úgy látják magukat, mint akik a polcon ülnek, amíg az élet eltelik felettük, vagy mint a kispadon ülve, amíg a többiek játsszák a játékot. Nem veszik észre, hogy elvesztegetik életük legfontosabb idejét, kirabolják magukat:  nagy örömet és jutalmat, kirabolják a jövendőbeli férjeiket egy sokkal erényesebb (erkölcsösebb) nőtől és kirabolják Istent egy szolgálótól, aki által Ő csodálatos dolgokat kíván véghezvinni.
 Ahogy Eszter fel kellett készüljön mielőtt királynője tudott volna lenni egy egész birodalomnak, úgy a nő is muszáj felkészüljön, mielőtt nekikezd az élet egyik legfontosabb és legnehezebb elhívásának – a házasságnak és az anyaságnak. Eszter meg kellett tanulja annak a királyság szokásait (utait), ahova tartozott, meg kellett tanulja, hogyan viselkedjen a királyi palotában és az értelmi, érzelmi és lelki kihívásait a magas pozíciónak. Egyszóval, Eszter át kellett változzon egy fiatal hölgyből egy királynővé mielőtt viselhette volna a címet és betölthette volna a szerepet. Hasonló módon, a keresztyén nő meg kell tanulja a Mennyország utait (szokásait) mielőtt eggyé válik azzal a valakivel, akit Isten készített neki. Fel kell készüljön értelmileg, érzelmileg és lelkileg, nem királyi palota szolgái által valami pogány templomból, hanem maga Isten által, az Ő Igéje, és más istenfélő nők által, akik felkészültek már előtte. Az egyedülállóság nem időveszteség vagy az oldalvonalakon való ülés, hanem egy idő, amit Isten tett különösen félre a nőnek, hogy azzá tegye a nőt, amivé Ő szeretné tenni, és hogy használja őt olyan módon, ami lehetetlen lenne házasság után. Az egyedülállóság egy időszak, ami alatt a nő fejlesztheti az értékeit (erényeit), ami hozzátartozik egy Isten szerinti nőhöz, hogy valami többet tudjon nyújtani jövendőbeli férjének és a világnak, mint csak egy bájos arcot.
 Emlékezz egyedülállóságod idején, hogy nem te vagy az egyedüli, aki egyedülálló, hanem a jövendőbeli férjed is ugyanazokon a szakaszokon megy keresztül, mint te. Nem lenne-e szörnyű dolog, hogy végre találkozol a férfival, aki a férjed lesz és megtudod, hogy ő arra használta az egyedülállóságát, hogy szolgálja Istent és felkészítse magát, hogy jobb férj legyen számodra. És mégis te nem használtad ki az egyedülállóságod szabadságát, hogy szolgáld az Urat, sem nem szereztél előnyt a nevelésből, amit Isten neked ajánlott? Nem lenne-e az is szörnyű dolog, hogy ráébredsz, hogy a férjed úgy töltötte a napjait egyedülálló férfiként,  hogy naponta imádkozott a szükségeidért és Isten munkájáért az életedben, míg te nemcsak hogy nem imádkoztál érte, de nem is válaszoltál az Isten kegyelmére, ami neked adatott az ő imádságinak eredményeként.
   Csodálatos dolog, amikor Isten megáld egy nőt egy férjjel. Azt a különleges valakit, aki egyszerűen tökéletes neki, óvatosan és meggondoltan tervezte Isten hogy eggyé váljon vele. Olyan öröm a nőnek, hogy visszanézzen és emlékezzen arra, Isten hogyan tette képessé várakozni Rá, és hogy Ő hű volt, hogy  megáldja. Még nagyobb öröm számára tudnia, hogy egyedülállóságának ideje annak az ideje volt, amikor kereste Istent és hű volt Hozzá és az Ő céljához (tervéhez). Ő egy pillanatig sem akart elmenekülni a helyzettől, hanem egyedül Istenben kívánt bízni és rendelkezésére állni az Ő irgalmas szuveranitásának.
  Természetesen nem azt jelenti, hogy tragédia keresztyén nőként egyedülállónak lenni, de a világ szempontja ismét beszivárgott a keresztyénségbe: a hamis elképzelés, hogy ez mégis így van. Az egyik legnagyobb hazugság, hogy ha nincs valakid vagy nem keresel épp valakit, akkor valami baj van veled. Egy másik hazugság, hogy az egyedülálló nőnek sorban randiznia kellene mintha férjet keresne magának és ez ugyanolyan lenne, mint a vásárlás a bevásárlóközpontban. Egy másik még erősebb hazugság az, hogy az egyedülálló nő el kellene osztogassa a szeretetét (vonzalmát, gyengédségét) válogatás nélkül, azért, hogy tapasztaltabb legyen és hogy tudja, hogy mit kell majd tegyen, mikor végül megtalálja a választása szerinti férfit. Kedves Keresztyén, ez egy hazugság és megsérted Istent, ha azt mondod, hogy a tapasztalat a legjobb tanár, amikor valójában Isten az, aki a legjobb tanár, és bár a világ mottója, hogy „élj és tanulj”, a Biblia tanácsa, hogy „tanulj és élj”. Nem kell tapasztalt legyél, egyedül tudnod kell, amit Isten mondott és engedelmeskedned kell annak. Nem kellene keresned a választásod szerinti férfit, hanem várakoznod kellene a férfira, akit Isten választ. És mikor ő eljön, nem a múltbeli tapasztalatok fogják a házasságodat működtetni, hanem a múltbeli szüzesség, tisztaság és kegyesség (Isten-szerintiség). El kellene rejtsük arcainkat ennek a bűnös világnak az utaitól és tapasztalataitól és felnézzünk azokra a dolgokra, amiket Isten helyezett az ösvényre, amit Ő készített nekünk.
   Isten pontosan tudja, mire van szükséged, és Ő még ismeri a szíved vágyait is, jobban mint te magad. Isten szereti a meglepetéseket. Ő nem akarja, hogy keresd magadnak a férjed, Ő azt akarja, hogy odahozza őt hozzád, és valószínűleg olyankor, amikor a legkevésbé számítasz rá. Ha nem engedelmeskedsz ennek a tanácsnak, ahogyan annyi más nő tette előtted, és magadra vállalod a keresését egy társnak, találhatsz valakit, de a lehetőség az, hogy találsz valakit, de nem lesz az igazi.
  Nők lévén, a mi természetes vágyunk egy férfi társasága és baráti kapcsolata. Ez Istentől van, ezért így jó. De ugyanakkor tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy halál lesz az eredménye, ha ez az igény nem teljesül. Egy másik ember szüksége társként nem olyan, mint a szüksége a következő lélegzetvételednek. Azaz, túlélheted társaság nélkül, legalább amíg Isten elvégzi az Ő tökéletes munkáját benned. Emlékezz az Igére, „Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni.”(I Korinthus 10:13)
 Két fő okot találtam, hogy miért van valakinek „reménytelenül” szüksége valaki másra. Először is azért, mert nem ismerik úgy Istent, ahogy kellene. Isten nem a minden vigasztalás Istene? Krisztus nem a magasztalt Úr, aki mindent betölt mindenhol? Akkor miért panaszkodunk, hogy mennyire üresen és egyedül érezzük magunkat? Lehetséges, hogy Isten meghosszabbítja az egyedülállóságunk idejét, hogy megtaláljuk a mi életünket Benne és hogy megtanuljunk teljesnek lenni Benne? Ha arra törekszünk, hogy férjhez menjünk, mert úgy érezzük, hogy a férjünk be fogja tölteni az életünket vagy valamilyen módon teljessé tesz minket, akkor súlyosan csalódni fogunk a házasságunkban. Egyetlen férfi sem, nem számít milyen Krisztus szerinti, nem veheti el soha a helyét Istennek az életünkben, ilyet gondolni merő bálványimádás. Ha nem vagyunk betelve Istennel már most és nem vagyunk teljesek Krisztusban a jelenben, akkor még egy mennyben köttetett házasság sem lesz képes megváltoztatni az ürességünket.
   A második ok, amiért valakinek reménytelenül szüksége van valakire az életében az az egyszerű önzés. Ha szükségünk van valakire, hogy szeretve érezzük magunkat, vagy ha szükségünk van valakire, hogy az magányosság érzéseit elűzhessük, akkor a házasságot minden hibás indítékból akarjuk. A házasságra nem úgy kellene tekinteni, mint egy lehetőségre, hogy a szükségeink találkozzanak, hanem mint egy lehetőségre, hogy egymás szükségeivel találkozzunk. Ha nem tanultuk meg Istenhez vinni a szükségeinket, akkor valószínűleg elárasztjuk a férjeinket a saját szükségeinkkel és nem tudunk az övéiről. Ismertem keresztyén nőket, akik azzal töltötték a napjaikat, hogy a saját szükségeiket fogyasztották és állandóan siránkoztak, hogy miért nem hozott valakit Isten az életükbe. De miért kellene Isten rábízzon egy istenfélő férfit egy nőre, aki magába van merülve és a saját szükségeibe, és nem használja ki egyedülállósága szabadságát, hogy Istent szolgálja és felkészítse magát az Ő terveire? Egy ilyen nőnek kevese lenne, hogy felajánljon egy istenfélő férjnek!
  Kedves barátom, úgy az egyedülállóságra, mint házasságra úgy kellene tekinteni, mint egy nagyon különleges és élvezetes időre Isten gondviselésében. Nem tekinthető egy nagy körülménynek vagy egy átoknak, ami elől kétségbeesetten menekülni kellene próbálni. Az egyedülállóság egy időszak azért, hogy tanuljunk Istenről és magunkról, egy időszak, hogy felfedezzük, kik vagyunk Krisztusban, és hogy növekedjünk a Krisztus szerintiségben. Annak az ideje, hogy lelkes legyél a jó munkáért, hogy részt vegyél a mások felé való szolgálatban (misszióban). Az egyedülállóságnak megvan a maga varázsa, amit élvezni kellene a maga idejében, mert ha egyszer elmúlik, nem térhet vissza. Semmi sem olyan szomorú, mint egy már házas nő, aki bánja, hogy mit tehetett volna meg az életével, míg egyedülálló volt. Minden elveszett a megházasodásért való sietés kedvéért Isten tervének vagy munkájának megfontolása nélkül.
  Az életben minden időszaknak megvan a maga szépsége és csodája. Azért imádkozom minden egyedülálló keresztyén nőért, hogy élvezhessék az idejüket a világ hazugságai ellenére. Hogy igénylők lehessenek és ne elégedjenek meg kevesebbel, mint Isten tökéletes akaratával. Hogy várhassanak türelmesen Istenre, aki adakozója minden jónak és tökéletes ajándéknak. Hogy lehessenek olyanok, mit Eszter, felhasználva annyi időt, amennyit Isten szükségesnek tart, hogy gyönyörűvé tegye őket belülről és kívülről.

Forrás: The Godly Woman - Becoming Esther
A cikk először a HeartCry folyóiratban kiadva, 3 kötet, 1998 január

2014. április 16.

A házasság célja




 „Légy hű mindhalálig és néked adom az élet koronáját”  
 (Jel. 3.10)

"... Lapozzunk a Rómaiakhoz írt levél 8. fejezetének 28. verséhez.„Tudjuk pedig, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van, mint akik az Ő végzése szerint hivatalosak”
Ez a legvigasztalóbb és legerősítőbb kijelentés a hívő életünkben. Isten teljes egészében mindent a gyermekei javára tesz. Fel kell azonban tenni a kérdést: Mi van a javukra? A karizmatikus mozgalom a következőket igyekszik elhitetni velünk: Isten mindent megtesz azért, hogy meggazdagodjunk. Mindent megtesz, hogy egészségesek legyünk. Úgy alakít mindent, hogy ne kelljen szenvednünk. De mi Isten végérvényes terve az életünkre?

A 29. versben ez áll: „Mert akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között.”

Isten elsődleges terve velünk kapcsolatban az, hogy minden helyzetet felhasználjon arra, hogy az Ő Fia képmására formáljon bennünket.  Ez a legmagasabb cél, amit Isten cselekedni akar. Ez a mindenekfelett álló legnagyobb cél.  A kérdés viszont az, hogy a te célod is ez? Ez a legnagyobb vágyad? Ez-e a legnagyobb vágy az életedben, hogy Krisztus képmására formálódj?

Kész vagy mindent elfogadni, ami téged Isten akaratán keresztül Jézushoz hasonlóvá tesz? Hadd mondjak egy példát: Éppen nagy fájdalmaim vannak. Fájdalom az egész életem, mert mind a két csípőmbe protézist ültettek be. A csuklómba is egy csomó fémet építettek be. Ha a repülőtéren átmegyek a vizsgáló berendezésen, az mindig jelez és a vámosok át kell, hogy kutassanak. A nyaki gerinc csigolyámon is vannak kinövések, amik nyomják a gerincvelőt. Néha ordítani szeretnék. Mi is a cél? Az, hogy hogyan lehetek boldog? Ennek is az a célja, hogy Krisztus hasonlatosságára formáljon engem. Boldog lehetek, hogy ez is Krisztushoz hasonlóvá formál engem? Nekünk ugyanaz kell, hogy legyen a célunk, mint Istennek.

„Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te Királyságod és legyen meg a Te akaratod.”

Ez kb. így működik: A legnagyobb vágyunk Isten dicsősége és Isten Királyságának a növekedés kell, hogy legyen. Ezért a hozzáállásunknak a következőnek kell lenni: Atyám, ha Te felmagasztaltatol és a Te Országod növekedéséhez hozzá tudok járulni az által, hogy anyagilag megáldasz, akkor kérlek, hogy áldj meg. Ha azonban a szegénység által tudsz olyanná tenni, mint Krisztus és a Te nevednek dicsőséget szerezni és építeni a Te Királyságodat, akkor legyek szegény. Atyám, ha a Te nevednek akkor tudsz tisztességet szerezni és engem Krisztushoz hasonlóvá tenni, ha meggyógyítod az én testemet, akkor kérlek gyógyíts meg. Ha azonban ezen a betegségen keresztül, több tisztességet szerzel magadnak és a Te Királyságodat tudod építeni, és engem Krisztushoz hasonlóvá alakítani, akkor kérlek hadd maradjak beteg. Ezer év múlva nem lesznek már fájdalmaink. Krisztushoz való hasonlatosság azonban egy örökkévaló érték. Egyetértesz ezzel? Remélem. Mert ugyanezt kell a te életedről elmondani. Ha az elsődleges célod az, hogy Krisztushoz hasonlóvá válj, akkor minden, amit eszel, annak értelme van és az életedben mindent örömmel tudsz fogadni. Ha nem így gondolkodnék, akkor az tönkretenne engem. Hányan értik, miről beszélek?

Talán azt kérdezed, hogy jó-jó, de mi köze ennek a házassághoz?

A házasság teljes egészében erről szól.

Mert mi is valójában a házasság célja?

Az, hogy átformálódjunk Krisztus képmására.

Ez a házasság célja.


Sokan vannak köztetek, akik csak úgy elszenvedik a házasságot. Azt mondod, hogy te és a feleséged egyáltalán nem illetek egymáshoz. Te teljesen más vagy, mint ő és a feleséged nem felel meg az elvárásaidnak. Te meg az övének nem. Azon töprengsz vajon az igazival házasodtál-e össze? Mert ez a házasság egyszerűen nem az, amire számítottál. Az a probléma, hogy hamis elképzelésed van a házasságról. A te házasságról alkotott elképzelésed Hollywoodból, a TV-ből és a mesékből származik és nem a Szentírásból. Megfigyeltétek már ezeket a társkereső szolgáltatásokat, ahová betelefonálsz és megismerhetsz egy olyan valakit, mint amilyen te vagy és találkozhatsz vele. Mi is történik ott valójában? Tudjátok, hogy mi ott a cél? „Találhatsz valakit, aki illik hozzád” Találhatsz valakit, aki olyan, mit te. Találhatsz valakit, aki ugyanazt szereti, mint te. Te szereted a pizzát, és ő is a pizzát szereti. Van macskád, és neki is vannak macskái. Találhatsz valakit, aki olyan, mint te. Ez azonban nem Isten akarata. Isten nagyon ritkán ad olyan társat, aki olyan, mint te. Miért van ez így? Azért, mert Isten utál téged? Mert azt akarja, hogy a te életed szörnyű legyen? Nem, hanem mert Neki egy magasabb célja van. Az Úr sokszor két olyan embert akar összeilleszteni, akik teljesen különbözőek és még csak nem is engedi, hogy ez kiderüljön, mielőtt összeházasodnak. Ez majdnem olyan, mintha a szemeid be lennének kötve. Miután megházasodtál, leveszi a kendőt a szemedről. És így kiáltasz fel: Mit tettem?! Isten azonban azt akarja, hogy olyan légy, mint Jézus Krisztus. Milyen különleges dolgokat csinál Jézus Krisztus? Mik azok a dolgok, amikről énekelünk? Az Ő kegyelméről, az Ő irgalmáról és az Ő feltétel nélküli szeretetéről. Valami nagyon fontos van ebben. Szeretnél olyan lenni, mint Jézus? Akkor kegyelmesnek és irgalmasnak kell lenned, és tele kell lenned feltétel nélküli szeretettel. Ezzel a három dologgal azonban van egy kis gond. Az irgalom az, amikor valakinek nem azt adod, amit valójában megérdemelne. Valaki rosszul bánik veled és annak ellenére jóval viszonzod azt. A kegyelem az, amikor valakinek olyan valamit adsz, amit ő nem érdemelt ki. A feltétel nélküli szeretet az, amikor akkor is szeretsz valakit, ha ő nem felel meg minden elvárásodnak. Most a férfiakról fogok beszélni, de ez ugyanúgy érvényes a nőkre is. Mielőtt megházasodnál, van egy kép a gondolataidban arról, hogy milyen nőt szeretnél. Egy tökéletes nőt. Te erre gondolsz, de van egy probléma. Ha létezne tökéletes nő, akkor az nem hozzád menne feleségül. Van egy elképzelésünk arról, hogy hogyan nézzen ki egy tökéletes nő, és van néhány tulajdonság, amihez feltétlenül ragaszkodunk. Mi azonban ennek ellenére egy olyan nőt veszünk feleségül, aki nem felel meg minden elvárásunknak. Legtöbbször pontosan azoknak az elvárásoknak nem felel meg, amik nekünk a legfontosabbak. Mit tesz Isten? Ez az egyetlen mód arra, hogy tanulj meg feltétel nélkül szeretni. Ehhez egy olyan nőt kell elvenni feleségül, aki nem felel meg minden elvárásodnak. Ugyanezt mondhatjuk a férjedre is. Ő sem felel meg minden elképzelésednek. Legtöbbször pont azoknak a feltételeknek nem felel meg, amik neked a legfontosabbak. Isten azonban pontosan ezt felhasználva tanít téged a feltétel nélküli szeretetre. A legcsodálatosabb Istenben az, hogy Ő nem azt adja, amit megérdemelnénk. Mi a poklot érdemeltük ki, Ő mégsem azt adja. A másik csodálatos dolog, hogy olyan dolgokat ad nekünk, amiket nem érdemeltünk ki. Mi sem Őt, sem a Mennyet nem érdemeltük ki. Ennek ellenére mégis nekünk adta Krisztust. Isten annak ellenére szeret minket, hogy nem felelünk meg a feltételeknek. Akartok olyan lenni, mint Isten? Akartok „Isten-utánzók” lenni? Akartok olyan lenni, mint Jézus? Akkor nekem és nektek meg kell tanulnunk hasonlóan cselekedni. Házasságot kötünk, hogy megtanuljunk szeretni egy olyan személyt, aki nem felel meg minden elvárásunknak. Ők is házasságot kötnek velünk, pedig mi sem felelünk meg az ő elvárásaiknak. Ez azért van, hogy ők is tanuljanak meg Krisztushoz hasonlóvá válni. A legtöbb ember, aki házassági problémájával jön hozzám, azt mondja: „Már nem szeretem őt. Nem felel meg az elvárásaimnak.” Csak ránézek erre a férfira és azt mondom neki: „Tarts bűnbánatot! Bánd meg a magadnak- valóságot. Bánd meg az önközpontúságot. Mert őt nem csak akkor kell szeretned, ha megfelel az elvárásaidnak. Nem csak azért kell szeretned őt, mert romantikus gondolatai vannak. Neked azért kell szeretned őt, mert egyességet kötöttél Istennel, és mert olyan akarsz lenni, mint Krisztus.” Közelítsük meg ezt a dolgot egy másik szemszögből. Egy nagyon nehéz személlyel vagy házasságban. Úgy tűnik, hogy mindenben akadályoz téged. Esetleg az Urat sem akarja szolgálni. Esetleg boldogtalanná teszi az életed. Erre azt mondod, hogy hibát követtél el és el akarsz válni. Ennek a szenvedésnek semmi értelme nincs. Tévedsz! Minden azért történik így, hogy átformálódj Krisztus képmására. Azt kell eldöntened, hogy mi a legfontosabb számodra? Egy mesébe illő házasság, vagy, hogy Krisztushoz hasonlóvá válj. Egy másik dolog a házassággal és Isten szuverenitásával kapcsolatban, amit szeretném, ha megértenétek. A házasság egy elhívás. Én prédikálásra vagyok elhívva. Úgy hiszem, ha abbahagynám a prédikálást, Isten haragját vonnám magamra. Ez egy megváltozhatatlan és áthághatatlan elhívás. A házasságom is ilyen. A házasságom alapja a következő: Isten elhívott arra, hogy letegyem az életem az Ő lányáért, függetlenül attól, hogy mit kapok viszonzásként, vagy megfelel-e az elvárásaimnak vagy nem. Isten hívott el erre! Én engedelmes vagyok Istennek és mivel erre hívott el, ezért semmi kifogásom nem lehet, hogy ne szeressem őt. Ha azonban az én házasságom a feleségem tulajdonságain alapszik és ő csalódást okoz nekem, akkor lehetnek kifogásaim. Ő nem az a nő, akit akartam, ezért elhagyom. Nem felelt meg az elvárásaimnak, ezért én sem felelek meg az övének. Nem tisztel, ezért én sem tisztelem őt. Ha az én házasságom az ő viselkedésére épül, akkor én sosem lehetek Krisztushoz hasonló. Ha azonban a házasságom Isten megváltozhatatlan elhívásán alapszik, akkor nekem úgy kell viselkednem az életemben, mint ahogyan Krisztus viselkedne. Sokan közületek azt gondolják, hogy a házasság egy nagyon sivár és szomorú dolog. Itt lent a testvérünk már zsákban és hamuban tart bűnbánatot és már nem is akar megházasodni. De én nem azt mondtam, hogy ez a házasság tartalma, hanem azt, hogy ez az alapja. Szeretem a feleségem. Nagyon szép feleségem van. Szeretem a házasságom, de ezek egyik sem az alap. Ha a feleségem külseje holnap egy szörnyű baleset miatt megváltozna, akkor sem hagynám el, mert a mi kapcsolatunk nem arra épül, hogy ő hogyan néz ki; Isten örök elhívására és parancsára épül. Ha a feleségem külseje holnap egy szörnyű baleset miatt megváltozna és a szolgálatom nagy részét azért nem tudnám elvégezni, mert róla kell gondoskodnom, akkor az életemnek még mindig van értelme. Ebben az esetben az a feladatom, hogy gondoskodjak róla, mert ő nem tud gondoskodni magáról. Most azt kérded, hogy mi lesz a szolgálatommal? Nem a szolgálatom az elsődleges cél. Az elsődleges célom az, hogy Isten akaratát cselekedjem és Krisztus képmására formálódjak át; függetlenül attól, hogy a feleségem hogyan néz ki. Ha a feleségem egy kedves, csodálatos kis személy lenne, akkor Halleluja! De ha úgy viselkedne, mint egy haragos, megkeseredett asszony, akkor sem hagynám el. Nem fogok sírni azért, mert az életemnek semmi értelme nincs. Rá fogok jönni, hogy Isten ezt is felhasználja arra, hogy még jobban Krisztusra hasonlítsak. Ez az én házasságom alapja. Hadd beszéljek most a férfiakhoz. Van egy lányom. Ő a legszebb lány a világon. Ha valaki megpróbálna fájdalmat okozni neki, akkor megölném. (Néha nagyon Ó-szövetségi tudok lenni.) A teher-autómmal ütném el és közben Halleluját énekelnék, és aztán bűnbánatot tartanék a temetésén. Szeretem a lányom, és ha azt akarod, hogy a barátod legyek, akkor légy kedves a lányommal. Ha azonban azt akarod, hogy a rémálmoddá váljak, akkor bánj rosszul a lányommal. Ennyire szeretem őt. Kedves Testvérek Krisztusban. Ha házasok vagytok egy keresztyén nővel, akkor Isten egyik lányával vagytok házasok. A legrosszabb, amit tehettek, hogy rosszul bánjatok ezzel a nővel (rámutat egy jelenlévő nőre).  Ha elrontottad a szolgálatod, Isten irgalmas lesz hozzád. Ha nem minden nap tanulmányozod a Bibliát, Isten irgalmas lesz hozzád. Ha azonban az Ő lányát megsebzed, akkor van mitől félned. Leginkább a férfiakhoz szólok, mert övék a vezető szerep a házasságban és ezért nagymértékben meghatározzák a házasság minőségét.
Lapozzunk az Efézusi levél 5. fejezet 21-23. verséhez:„Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében. Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.”...

....  nekem ő többet jelent ennél. Ő az én testvérem a Krisztusban. Az életünkkel és szavainkkal kell, hogy egymást építsük, hogy Isten dolgaiban növekedhessünk....."

(Paul Washer)

Forrás

2014. február 5.

Mi az igazi férfiasság és nőiesség?



Paul Washer
Mi az igazi férfiasság és nőiesség?

- Mit jelent férfinak lenni?

Már beszéltünk arról, hogy mikor kezdhetsz el a másik nemről gondolkodni. Amikor már képes vagy szellemileg vezetni a másik nemhez tartozó személyt.

Egészen addig a Biblia szerint: NEM. Minden lány tiltott terület egészen addig. Ne is gondolj párkapcsolatra, ne is gondolj arra, hogy közeledj egy lány felé. Mert nincsen hozzá jogod. Nem fizetted még meg a belépőt. Még nem nőttél fel ahhoz, hogy lelkileg vezess egy nőt.

Ahogy azt tegnap is mondtam, egy másik fontos része ennek, hogy te legyél az ő védelmezője, az, aki törődik vele. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy izmosnak kell lenned vagy erősnek, annál inkább azt, hogy ha kell, le tudod tenni érte az életedet. És soha nem hagyhatod őt magára!
És ez több annál, bármennyire is erős, és izmos vagy. Ez a becsületességről és a jellemről szól. Mert ha ő szörnyen átalakul, vagy az egész személyisége totál megváltozik, akkor sem állhatsz tovább.

És ott a harmadik része a dolognak: Gondoskodni róla anyagilag. Mert elhagyod apád és anyád… Vagy mondjuk egyszerűen úgy, hogy ha az apád fizeti a kocsid biztosítását, akkor semmi jogod nincs komoly kapcsolatra gondolni.

Látjátok, mi nagyon könnyen játszogatunk a „férfias dolgokkal”, de nem vagyunk hajlandóak vállalni a férfiasság következményeit.

És most a lányokról, ők akkor most fel vannak mentve? Nem. Amikor fellángol a tűz a szívedben, és rájössz, hogy fiúk is vannak a világon, kérlek, ne kezdj el vihorászni. Ne kezdj el levelezgetni órán és ne vegyél tini magazinokat! Hanem fogd a Bibliád, és tölts el éveket az Írásokba mélyedve, lehetőleg egy Isten szerint való nő segítségével. Így majd egy jellemes, tiszta nővé érsz. Istenfélő nővé, akinek a szemei Isten szándékaira szegeződtek az ő egész életén át.

Még a 16. század végén és a 17. század elején fejünkbe vettük, hogy amit csak lehet tudni családról, gyermeknevelésről és persze a fiúkról, azt a feministáktól és a homoszexuálisoktól tanuljuk meg. És ez annyira elferdítette a kultúránkat, hogy az hihetetlen. Teljesen tönkretette társadalmunkat.
A férfiaknak nem kell már férfiként viselkedniük. A fiúk játszanak, és játszanak még a harmincas éveikben is…
És ott vannak a fiatal nők…

Mit mond a Biblia a szépségről? Te nagyon tudod, hogy a világ mit nevez a szépségnek, mert az elég rendesen befolyásol is téged, nemde bár? A világ megmutatja, és te megtanulhatod, hogyan öltözz.

Csak egy példát hadd hozzak a művészetből. A művészet lenyűgöző dolog. Limában jártam, Peruban úgy 6-7 évvel ezelőtt és ott van egy híres hely, amit úgy neveznek ők „A hely, ahol mindig művészet van.” Csodálatos művészekkel. És ott alkalmanként kiállítanak alkotásokat. Általában arrafele szoktam elmenni, és elmentem megnézni ezt a kiállítást. Ami egy fantasztikus kulturális élménynek ígérkezett.
Egy fehér falú szobába léptem be, ahol minden fehér volt, csak a szoba végén lehetett látni valamit, ami úgy nézett ki, mint egy ilyen olcsó kis TV, az a nagyon kicsiféle, videólejátszós. És amikor ránéztem a képernyőre, - amely az egyetlen dolog volt az egész teremben, - egy nő feküdt meztelenül egy kádban, a felvágott ereitől elvérezve.

Mit akarok mondani ezzel? Azt, hogy a művészet bármilyen más dolognál jobban leleplezi a társadalom igazi arcát. És bárhol, ahol Istent elutasítják, és a világot fogadják be, ott megjelenik a groteszk, a csúf és az otromba.
Ha elmentek Romániába, azokba a nagyon kicsi falvakba, láthatjátok azokat a gyönyörű, lenyűgöző kicsi kőépületeket csodásan épített kőfalakkal. Aztán elmehetsz Bukarestbe és megnézheted azt a központot, amit a kommunisták építettek hatalmas csúnya betonblokkokkal.

Mindezzel, hölgyek csak oda akartam kilyukadni, hogy tudnotok kell, mit tett veletek a kultúra. Egyszerűen lerombolta a nőiességeteket, tönkretette az igazi szépségeteket, kiirtotta még az elegancia reményét is, és mindezt felcserélte az érzékiséggel.

Hadd mondjak el valamit, amit főiskolákon mindig szoktam tanítani. Ha ruházatod az arcodat emeli ki, az Istentől van… ha viszont a testedet emeli ki, amit viselsz, akkor az érzékiség, amit Isten gyűlöl.

Tudjátok, fiatal hölgyek, vannak olyan nők, akik már szupermodellek is lehetnének, és ha besétálnának, az ajtón éppen most, a feleségemmel az oldalamon bátran rájuk nézhetnék és megemlíthetném Charonak, milyen szép nők. Hát nem gyönyörű, nem elegáns? Minden gond nélkül így lehetne.
De vannak nők, akik testileg feleannyira se szépek, mint az előző példámban, de ha most besétálna egy ilyen hölgy, azonnal elfordítanám a fejem, mert ez nem szépség, nem elegancia, nem nőiesség áradna belőlük, hanem érzékiség. És most ti mind nagyon jól tudjátok, miről is beszélek, a fiúk kiváltképpen.

A különbség a kettő között, hogy a szépség, az elegancia és a nőiesség Istentől való, míg az érzékiség pokoli, démoni és botránkozást okoz (bűnre csábít). Ez utóbbi az, amire a kultúrád tanított, de ez nem csak érzékiség, csúnyaság is.

Menj el Nigériába manapság, és nézd meg, hogyan öltözködnek még a bennszülött nők is, és gyere vissza és nézd meg az otromba Amerikát. Látni fogod, hogy amikor Sátán elkezd munkálkodni, elkezdi befolyásolni, és lerombolni a szépséget, a kifinomultságot és mindezeket a dolgokat. És elkezd munkálkodni benned is, hogy egyre lejjebb tegye a mércédet, és elfogadj bármit, ami csak szembe jön veled. Hogy elfogadd, hogy úgy viselkedjenek veled, ami nem megtisztelő számodra.

Érted már, mit tett a feminista mozgalom? Tönkre tette azt a szépséget, amit Isten neked akar adni.

Hadd mondjak el egy szörnyű esetet. (Ha van itt kisgyerek, az talán jobb, ha most kimegy.) Két évvel ezelőtt egy kollégista lányt megerőszakolt 4 fiú. Azon a hétvégén, mielőtt ez megtörtént volna egy hatalmas feminista megmozdulás volt az egyetemen és a feministák mindenkinek adtak egy pólót, amire következő szöveg volt írva – nem használva pontosan azokat a szavakat, de az értelme ez volt: „Szuka vagyok.” Ezt adták a lányoknak.
Az a lány, akivel szukaként bántak, ezt a pólót viselte, és tényleg úgy is bántak vele.
Azok a srácok, akik ezt tették vele, nemcsak börtönt érdemelnének, hanem a legsúlyosabb ítéletet.

De most már talán te is látod, mi is folyik körülöttünk. Még te is, hogyha tagja vagy ennek a társadalomnak, lejjebb adtad a mércét. Megengedted a srácoknak, hogy úgy beszéljenek és bánjanak veled, ami nem helyes.
És ha visszamehetnél nagymamád korába, akkor az emberek lenéznének azért, amiért így viselkedsz. Amiért megengeded másoknak, hogy így viselkedjenek veled.

Arról beszélek tehát, hogy lejjebb engedtük a mércét. Ez elképzelhető a világban, mert az pogány, Isten nélküli, de mi keresztények lennénk, vagy nem? Itt van a legnagyobb probléma a generációnkkal, szándékosan nem mondom, hogy a ti generációtokkal, hanem a miénkkel.

Azt hisszük, hogy ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani őket, olyanná kell lennünk, mint a világ. De Jézus azt mondta, hogy ahhoz, hogy meg tudjuk szólítani ezt a világot, ahhoz éppen, hogy szembe kell állnunk vele.