Tanulj meg várni!

Tanulj meg várni!

„De akik az Úrra várnak…”

 (Ézsaiás 40:31 KJV)

A várakozás szó két képet hozhat elénk. Az első egy pincér, aki az asztalnál arra vár, hogy igényeinket kielégítse. A másik, amikor beadunk egy kérelmet valamilyen hatósághoz. Sikerünk azon múlik, hogy megfelelő módon adjuk-e elő kérésünket, és a hivatalos személy hozzáállásán is, hogy hajlandó-e megadni, amit kérünk. Mivel az ő kezükben van a hatalom, nekünk türelmesen kell várnunk rájuk. Érted már a lényeget
Problémánk kétoldalú. Egyrészt azt szeretnénk, hogy Isten várjon ránk, ahelyett, hogy mi várnánk rá. Másrészt mi semmire sem akarunk várni! Munkába menet az autónkban rádiót hallgatunk és telefonálunk; vannak, akik még azzal is veszélyeztetik magukat és másokat, hogy sms-eznek. Vance Havner rámutat, hogy a régi Vadnyugaton, ha valaki lekéste a postakocsit, azt mondta: „Semmi baj, jön majd másik három vagy négy hét múlva. Mi pedig még a forgóajtónál sem akarunk várni.” Amit Isten benned elvégez, amíg vársz, gyakran sokkal fontosabb, mint amit kérsz tőle. 

Az Istenre várás olyan jutalmat ad, amit semmi más. Íme, néhány:
1) Jogérvényesítés.

 „Ne indulj haragra a gonoszok miatt, ne irigykedj a cselszövőkre! 

… Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!”

 (Zsoltárok 37:1-4). 

2) Erő.

 „Várjad az Urat… és ő megerősíti szívedet…” 

(Zsoltárok 27:14 NKJV).

3) Szabadítás. 

„Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám, meghallotta kiáltásomat. Kiemelt a pusztulás verméből, a sárból és iszapból…” 

 (Zsoltárok 40:1-2).
Nyugodj meg tehát, várj Istenre, és ő cselekedni fog az érdekedben.

Forrás

Mai Ige

2014. augusztus 25.