2015. január 28.

Várakozás



Várakozás 

1.Mózes 16,1–16

"És hallgatott Abrám Száraj szavára." (2b.v.) A türelmetlenség káros az egészségre mind fizikai, mind lelki értelemben. A türelmetlenség gyakran jár együtt csalódottsággal, ingerültséggel, sőt haraggal. Ábrahám éppen csak hitet tett Isten ígérete mellett, és máris türelmetlensége csapdájába esett: nem merte maradéktalanul rábízni jövőjüket Istenre, hajlott a kísértésre, hogy kézbe vegye az irányítást.
 A hívő embert főleg akkor lepi meg az ilyen kísértés, amikor várnia kell valamire, amiért már régóta könyörög. Isten áldására, ígéretének beteljesedésére, ami még mindig késik, amikor nagyon vágyik a szíve valamire, amit Isten megtagadott tőle. Ilyenkor a Sátán, kapva az alkalmon, belesuttog a fülünkbe: "Ne várj tovább, ne késlekedj, nézd, az idő elmúlik fölötted, segíts magadon! Meg akarsz halni anélkül, hogy a szíved legtitkosabb vágyának a teljesülését megláthatnád? Ha egyenes úton nem sikerül elérned, amit akarsz, akkor menj ki a tágas útra, így hamarabb célhoz érsz!". Hányszor fordul elő, hogy képtelenek vagyunk kivárni Isten válaszát egy-egy élethelyzetben, és inkább saját kezünkbe vesszük sorsunkat? Nehéz visszatalálni a szűk ösvényre, ezért inkább el se induljunk a tágas úton!

Forrás: 
Fénysugarak napi Biblia olvasó kalauz

2015. január 19.

"Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig!"



"Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig!"
(Jer. Sir. 3: 26)

Valaki megkérdezte tőlem, mit jelent a Jeremiás siralmai c. bibliai könyvből a 3. rész 26. vers: "Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig!" Mit jelent? Még hozzá tette: "Más fordítás azt írja: „csendben lenni”. Ezt jelenti?"
Válaszom:
Megadással lenni azt jelenti, hogy engedek Neki. Engedek az Úrnak.
Átengedem Neki a helyzetet. Azt teszem, amit mond, és nem izgulok. Illetve, ha izgulnék is, engedem, hogy Ő legyen az Úr felettem. Engedem, hogy az Ő akarata legyen meg.
Ez nem mindig könnyű az embernek. Sokszor nagyon kapkod, és erősködik - de az Úr bölcs. Ő nem lép vissza saját gondolataitól. Ha helyesnek tart valamit, akkor azt helyesnek tartja. Akkor is, ha én aggodalmaskodom vagy ellene beszélnék. Ő nem enged a saját gondolataiból. Nekem kell engednem. És ez a bölcs. S ha ez megtörténik, akkor Ő sokat tud elvégezni bennem. Sok minden végbe tud menni.
De a te hited is kell ehhez. Elengedni magadat az Ő kezében - ez nem egyszerű, sokszor. De jó. Ez a jó út.
Isten elkészítette a szabadítást. nála megvan a megoldás. De ez nem érkezik meg rögtön.
Néha várni kell.
Néha nem is keveset kell várni.
A szabadítás úton van, és várunk rá, de a szabadítás Tőle jön, tehát meg kell várjuk. És ez néha nehéz. Bizalmat kíván tőled. És ahogy megbízol Benne, és várod Őt, elengeded a helyzetet, ráteszed az Ő kezére, kezére bízod, magaddal együtt, jövőddel együtt, a helyzettel együtt, mindazzal együtt, ami neked olyan fontos – és ahogy ezt teszed, „megadással” vagy az Úr felé. Megadod magad az Ő kezében. Tudod, hogy nem elvesz, hanem meggazdagít. Bármit érzel is most, ebben a percben. Meggazdagít. Megígérte. És te az ígéreteire bízod magad. És meg fogod látni szabadítását.


Forrás
Facebook - Társra Várva
 

2015. január 16.

Van remény! Ne csüggedj!


 

"Mindent szépen csinált az ő idejében, e világot is adta az emberek elméjébe, csakhogy úgy, hogy az ember meg nem foghatja mindazt a dolgot, a mit az Isten cselekszik kezdettől fogva mindvégig."
 (Préd.3:11)

Ahogy kinyitottam a Bibliát most reggel, ezt az üzenetet adta az Úr az igén keresztül
Prédikátor 3:11 (EFO)

Isten mindig mindent a megfelelő időben cselekszik ezt még szemlélni is gyönyörűség! Ő adott az embernek képességet arra, hogy gondolkodjon a világról mi azonban soha nem tudjuk teljes egészében felfogni, amit Isten cselekszik.

**********************

Vársz valamire és még nem érkezett meg? Ne csüggedj! Isten dolgait nem tudjuk felfogni, de az biztos, hogy Ő tudja mindennek az idejét és a módját
Ámen.

Forrás
Facebook - Van Remény

2015. január 10.

Találkozások



Tanulságos cikket találtam, ami nagyon megfogott, így megosztom nektek is!

Találkozások

Találkozások...emberekkel, akikkel hosszabb - rövidebb ideig egymás közelében éljük az életünket. Mintha egy vonaton utaznánk - mint oly sokszor használják ezt a hasonlatot - csak utazunk egy kocsiban és az emberek változnak körülöttünk. Egyik állomáson felszáll valaki, leül mellénk és beszédbe elegyedünk. Semmi különös témáról nem beszélünk, azonban az eszmecsere nemes egyszerűségében megfoghat bennünket a másik lélek egy darabkája. Már megmondani sem tudjuk, mikor szállt fel a vonatra, és lehet hogy jelenlétét csak a hiánya érteti meg velünk, amikor feláll mellőlünk és leszáll egy városszéli állomáson. Mi integetünk az ablakból és reméljük egyszer még élvezhetjük a vele való, nemesen egyszerű beszélgetések óráit.... vannak akik hosszú-hosszú évekig velünk utaznak. Oly természetessé válik jelenlétük a mi életünkben, hogy mikor észrevétlenül távoznak közelünkből, még sokszor előfordul, hogy magunk elé képzelve beszélgetünk velük és halljuk a válaszokat, vihogásokat és vigasztalásokat. Vannak emberek, akik csak villámlátogatást tesznek a kupéban és máris továbbállnak... azonban vannak, akikkel a találkozás meghatározza a további életünket. Minden találkozásban - amiről most beszélek - ajándék van; egy mosoly, egy köszönöm, egy jó beszélgetés... semmi több, de lehet egy életre szóló barátság újra és újra lefolytatott párbeszéde, egy viharos szerelem, egy dühös veszekedés, kibékülés...megbocsátás...szeretet... Figyelj. Figyelj arra az emberre, aki épp most szállt fel a vonatra azzal, hogy belépett a szobába, vagy beszáll az autóba, esetleg megismerkedtek egy társaságban... velünk utaznak. Fontosak ezek a találkozások. Legyenek fontosak az emberek is... megismeréssel felismerés is járhat... ezért sokat, de tényleg sokat beszélgessünk. Vannak igazán kivételes találkozások, mikor a szó sem 'elég' és a másik mozdulataiból, gesztusaiból már érzed a lelkét... Őket viszont különösen féltve óvd a felesleges locsogástól!
Az igazi barátság? Csak ülni egymás mellett... csak csendesen, csak szótlanul és nem érezni a pillanatokat kínosnak... egyszerűen átélni az együtt eltöltött percek felemelő csendességét, meghittségét....


2015. január 6.

A kapcsolatok tekintetében ...



" A kapcsolatok tekintetében a cselekvő hit lényege az, hogy megpróbálunk a lehető legjobbá válni, majd hinni abban, hogy valaki képes lesz szeretni bennünket. Az egész arról szól, hogy el kell hinned: létezik olyan személy, aki feléd fordulva túllát a hibáidon, a hiányosságaidon, valóban téged lát, és szeretni tud téged."

" A szerelem számodra sem lehetetlen dolog." 

" Azzal készülj fel, hogy ragaszkodj hitedhez és a lehető legjobbá válsz. Adj annyi szeretetet, amennyit tudsz. Add át a szeretetedet, és Isten gondoskodik a többiről. "

(Nick Vujicic: Megállíthatatlanul című könyvéből idéztem)