2018. december 16.

Tanulj meg várni



Hegyi Éva
Tanulj meg várni

Tanulj meg várni,
ahogy az emberiség
évezredeken át
sóvárogva és imádkozva
várta a Messiást.

Tanulj meg várni,
ahogy Mária várta gyermekét,
boldog reménységgel
a názáreti csendben,
titkát Istenre bízva.

Tanulj meg várni,
ahogy az idős Erzsébet
türelmesen ki tudta imádkozni,
hogy Isten neki ajándékozza
a vágyva-vágyott fiút.

Tanulj meg várni
ahogy az apostolok
Máriával együtt
imádkozva várták,
hogy eljöjjön a megígért Szentlélek.

Tanulj meg várni
a karácsonyokra,
a születésnapokra,
ne add át előre az ajándékokat,
ne rontsd el az ünnepvárás örömét.

Tanulj meg várni,
amikor valakinek szüksége van Rád,
ne zaklasd kérdésekkel,
ne halmozd el tanácsokkal,
csak legyen számára nyitva a szíved.

Tanulj meg várni,
ahogy napról napra vár rád az Isten,
hogy majd a végső órán
belehulljon lelked
az Örök Jóság szerető kezébe.

2018. szeptember 16.

A szeretet csomagterve




"A szeretet...mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr." 
(1. Kor. 13:4-7)

Nem lenne szép, ha a szeretet olyan lenne, mint egy önkiszolgáló étterem? Ha jó előre szemügyre vehetnéd azt az embert, akivel élsz; kiválaszthatnád, akit akarsz, és elmennél amellett, akit nem akarsz? Mi lenne, ha a szülők megtehetnék ezt a gyerekek viselkedésével? Veszek egy tányér jó jegyet, és aranyos mosolyt, és kikerülöm a serdülőkori személyiség válságot és a külön tanárnak járó számlákat.
Mi lenne, ha a gyerekek is így válogatnának a szülők között? Kérlek adj egy kis pótlást a zsebpénzhez és ingyen szállást, de köszönöm, nem kérek a szabályokhoz és időhöz kötött hazajövetelből!
És házastárs a házastárssal? Hmm, jó lenne egy tál egészség és jó hangulat. Az étrendemben nem szerepelnek azonban munkahely-váltások, anyósok, apósok, sógorok, sógornők,sem a nagymosás.
Nem lenne egyszerűbb, ha a szeretet olyan lenne, mint az önkiszolgáló étterem? Könnyebb lenne. Jobb lenne. Fájdalommentes és békés lenne. De tudod mi lenne ez? Minden, csak nem szeretet. A szeretet nem csak néhány dolgot fogad el, hanem kész mindent elfogadni.

Ha szeretünk valakit, elfogadjuk az egész csomagot. Nem válogatunk. Nem veszünk nagy adagokat a jóból, és nem megyünk el a rossz mellett. A szeretet csomagterv.
A megoldás egy öt betűből álló görög szó: AGAPÉ. Az agapé szeretet azért törődik másokkal, mert Istennek gondja volt ránk. Az agapé szeret túl lép az érzelmeken és a jó kívánságokon. Isten előbb szeretett, és erre a szeretetre válaszol az agapé szeretet. Isten kegyelmes volt, ezért az agapé szeretet megbocsájtja a hibát, még ha nagy is a sérelem. Az agapé türelmet kínál akkor is, amikor nagy a feszültség, és jóságot ajánl, amikor a jóság ritkaság számba megy. Miért? Mert Isten mindkettőt felkínálta nekünk.


2018. szeptember 1.

„Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet…”



„Tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet…”  
(1. Timóteus 1:19)

Valaki azt írta: „Együtt kell élnem önmagammal, ezért olyan akarok lenni, akit szívesen ismerek; azt akarom, hogy minden nap képes legyek szembenézni önmagammal. Nem akarok úgy megállni a lenyugvó napban, hogy gyűlölöm magam azokért a dolgokért, amiket tettem. Emelt fővel akarok járni, azt akarom, hogy megérdemeljem az emberek tiszteletét. Itt, ahol minden a hírnévért és a gazdagságért való küzdelemről szól, szeretném, ha képes lennék szeretni magamat. Nem akarom, hogy ha magamra nézek, tudjam, hogy csupán hencegés, blöff és üres ámítás vagyok. Önmagam elől sohasem tudom elrejteni magam, látom, amit mások talán sohasem fognak látni; tudom, amit mások talán sohasem fognak tudni; magamat nem tudom átejteni, ezért, bármi is történjék, szeretném megőrizni önbecsülésemet és tiszta lelkiismeretemet.

Őszinte hittel és jó lelkiismerettel szolgálni az Urat, ez az egyik legfontosabb dolog a keresztyén ember számára. Persze nem vagyunk bűntelenek, de törekednünk kell az Úrnak tetsző életfolytatásra napról napra. Nem önmagunkért, hanem Őérte…

Forrás
Napi Ige és Gondolat - 2013.

2018. augusztus 12.

A szeretet himnusza



A szeretet himnusza

A SZERETET

Türelmes, 
Jóságos,
Nem irigykedik, 
Nem kérkedik, 
Nem fuvalkodik fel, 
Nem viselkedik bántóan,
Nem keresi a maga hasznát,
Nem gerjed haragra,
Nem rója fel a rosszat,
Nem örül a hamisságnak,
de együtt örül az igazsággal.
Mindent elfedez,
Mindent hisz,
Mindent remél,
Mindent eltűr.

A  szeretet soha el nem múlik!

A kép forrása
Facebook


2018. július 24.

Most lássuk az egyszerű utat!



Most lássuk az egyszerű utat!

"Olvastam egyszer egy cikket, amely egy folyóiratban jelent meg. Arról szólt, hogy ne fussunk a férfiak után. "ne hagyjunk apró üzeneteket a postaládájában, ne tegyünk semmit." Hű! ez hideg zuhanyként ért. Alaposan beleestem ugyanis abba a csapdába, hogy a szerelmem tárgyát apró figyelmességekkel árasztottam el, és közben reménykedtem. Akkor az Úrhoz fordultam, bocsánatát és segítségét kértem, hogy meg tudjak változni. Hét évvel később Isten egy olyan férfit hozott az utamban, akinek tetszett meg bennem, hogy "tiszta nő vagyok, aki Isten akaratát keresi az életben." A férfi a vadász, családfenntartó. Csodálatos volt, hogy meg tudtam nyugodni, vágyamat az oltáron hagyni, és nem kellett mást tennem, csak Istent keresnem és válaszolnom.
Felfogását elmondtam más egyedülálló nőknek is, akik az odaszánásban kerestek békességet."

(Elisabeth Elliot : Társkereső)

2018. július 5.

Te szeretsz? – akkor én szép vagyok!




Te szeretsz? – akkor én szép vagyok!

“Az Isten szeretet.” 
(1 János 4:8)
Aki szeret, annak a tükrében magamon is elcsodálkozhatom.
Isten tárt karokkal vár minden embert, mint a tékozló és a “jó” fiút az apja 
(lásd. Lukács 15:11-24).

Isten széppé (igazzá és szentté) teszi az övéit

– ezzel is megdicsőíti önmagát.

1. Igazzá tesz bennünket.

Visszahelyez a jó kapcsolatba. Az Istennel való jó kapcsolathoz hitre van szükség:
“Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség:
mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének [azaz mindenki erkölcsi hiánybetegségben szenved].
Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által.”
- Róma 3:22-24
Az igaznak nyilvánítás (régiesen “megigazítás”) azt jelenti, hogy Jézus kereszthalála miatt, ha elfogadjuk Isten megbocsátását és kegyelmét, gyökeresen megváltozik az Istennel való viszonyunk: igaz (tiszta, becsületes) emberként állunk Isten előtt.
A teremtés könyvében (1 Mózes) szereplő Édenkert Isten lakóhelyét képviselte, ahol Ádám és Éva Vele együtt lakott. Amikor ellene fordultak, el kellett hagyniuk Isten lakóhelyét. Az igaznak nyilvánítás azt jelenti, hogy a benne bízó embert, Krisztus követőjét Isten visszahívja, hogy újra együtt éljen Vele.

2. Szentté tesz bennünket.

A “megszentelődés” folyamata Krisztus követőjének egész életén át tart. Azt jelenti, hogy a kapcsolatainkban egyre Jézushoz hasonlóbb módon veszünk részt; másképp, mint a “nem szentek”, nem önközpontú, hanem “másik-központú módon. Van erőforrásunk (Isten Lelke) arra, hogy úgy szeressünk, mint Ő.
“Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket.
Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek…”
- 2 Péter 1:3–4
A megszentelődés folyamata egészen addig tart, amíg a mennybe nem érünk. Isten saját dicsősége iránti elkötelezettsége boldogságunk és örömünk garanciája, amikor felfedezzük létezésünk valódi értelmét.

Élet Isten dicsőségének fényében

Mennyi mindent megteszek a saját dicsőségemért!

1. Miért akarok én lenni a világ közepe?

Talán félek, hogy nem vesznek észre, vagy nem érzem úgy, hogy számítok; talán egyedül érzem magam, mert nem tartozom senkihez; talán unatkozom. Mi adhat nyugalmat azzal kapcsolatban, aki vagyok? Ha felismerem, hogy gyökerem és alapom a szeretet:
“Az Isten szeretet.”
- 1 János 4:8

2. Mindig ütközik a két világ, a két program, a két valóság:
Istené és a sajátom

A fájdalom és a szenvedés értelme, hogy a tekintetemet önmagamról Istenre irányítsa. A megtört szív és az bűntől való elfordulás megszabadít a pániktól, a félelemtől és a kontrollmániától, a dolgok és emberek irányításának kényszerétől. A Krisztust követő élet személyes. Nem szabad, hogy személytelenné váljon!
Amikor én magam vagyok saját életem középpontja, Isten ereje nélkül élek. De ha életem középpontja Isten, az Isten három személye között körbeáramló élet az én belsőmön is átárad, legmélyebb szenvedélyemmé válik, és úgy árad tovább belőlem
  • Isten felé,
  • mások felé,
  • önmagam felé, és a
  • természet felé.
A bűneset miatt elromlott kapcsolatok így állnak helyre. Hamvaiból újra életre kel a szépség is, Isten pedig a neki járó dicsőségben részesül, mert a szeretet Belőle áradó és körbeáramló ereje (ld. perikorézis) teszi széppé a dicsőségét tükröző teremtett világot.

Mit akar tehát Isten?

Isten szenvedélyes célja az, hogy kijelentse, átadja magát nekünk: azért vagyunk, hogy legfőbb örömünk az Ő három Személyének közössége legyen; a többi emberrel való kapcsolatunkban is Őt képviseljük, önátadó szeretetét tükrözzük vissza. Ugyanez egyszerűbben: Isten mindent megtesz a saját dicsőségéért.

1. Önmagát akarja megdicsőíteni azzal, hogy széppé teszi az övéit

Istent azzal dicsőítik meg gyermekei, hogy:
  • igazak miatta; Pál azért imádkozott, hogy
„…megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsőségére…”
- Filippi 1:10-11
  • gyümölcsöt teremnek miatta;
“Az lesz az én Atyám dicsősége, hogy sok gyümölcsöt teremtek…”
- János 15:8
  • boldogok miatta.
„ÚRnak lelke van rajtam… a hamu helyett a szépség koronáját adjam nekik, öröm olaját a gyász helyett, dicséret palástját a csüggedt lélek helyett… az ő dicsőségére!
- Ézsaiás 61:1, 3 (REV)

2. Isten úgy teszi széppé övéit, hogy Krisztushoz hasonlóvá formálja őket

Becsület
Igazság 
– belső rend
– jó kapcsolat Istennel
Harmónia
Gyümölcstermés 
– ajándékok szimfóniája, 
külső rend
– jó kapcsolat másokkal
Kisugárzás
Boldogság 
– a belső rend kiáradása
– megszentelődés
A kozmológia (a világegyetemmel foglalkozó tudományág) neve egy görög szóból származik, melynek jelentése: rendet előhozni a káoszból. Ismertebb szavunk, a kozmetika szótöve ugyanez. Minden létezés, még jelenlegi romlott állapotában is, arról szól, ahogy Isten megvalósítja szándékát a teremtett világban: szépséget hoz ki a káoszból. Az ember önközpontú (ptolemaioszi) gondolkodását Krisztus-központú (kopernikuszi) teológiára cseréli, amely a maradandó öröm forrása.

3. Isten gyermekei örömét is biztosítja azzal, hogy ragaszkodik saját dicsőségéhez

“A Legmagasabb Létező  és végső célja… saját dicsőségének kinyilvánítása teremtményei legnagyobb boldogságában.”
- Jonathan Edwards
Ezért elhívásunk része az is, hogy örüljünk.
“Gyönyörködj az ÚRban…”
- Zsoltárok 37:4
“Szolgáljatok az ÚRnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!”
- Zsoltárok 100:2
“Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.”
- Filippi 4:4
Barátjának írta C. S. Lewis: “Keresztény kötelesség, hogy mindenki annyira boldog legyen, amennyire csak lehetséges.”
Beszélgetések visszatérő motívuma, hogy a problémákkal küszködő azt hiszi, akkor lenne boldog, ha megváltoznának a körülményei, vagy ha megváltozna valaki. E hamis reménység soha nem válik valóra. Csak arra jó, hogy az ember fájdalmába merülve ne ismerje fel önközpontúságát.
Időnként összehasonlítom magam másokkal. Néha egész jól érzem magam a bőrömben, mert látom mások hibáit, és ahhoz képest én még egész elviselhető vagyok… máskor pedig látom, hogy nem vagyok olyan fantasztikus, mint az a másik ember. Isten dicsősége viszont arra emlékeztet, hogy így is, úgy is “híjával vagyok” irányadó mértékének, aki Jézus. Annyira nem vagyok együttérző. Annyi kegyelem nincs bennem mások iránt. Van, akire neheztelek. Nem szeretek olyan valakivel időt tölteni, aki nem szimpatikus. Más szóval: híjával vagyok Isten dicsőségének – az önzés sokszor kiszorítja bennem a “másik-központúság” helyét. Belőlem az fakad, hogy megszerezzem, amire nekem van szükségem. Ha adok is, azért adok, hogy legyen miből venni: gyűjtöm a kapcsolati tőkét. Isten szeretete azonban kifelé irányul. A bennem élő Krisztus azon munkálkodik, hogy természetes önszeretetem helyét átvegye a másokra irányuló szeretet, ami nem a maga hasznát keresi.
Isten a középpontban, nem én – ez a kopernikuszi fordulat. Az új szövetséget azért adta Isten, hogy életem legmélyebb vágyakozása az Isten iránti szomjúság legyen.
Forrás
www.bibliai.com

2018. június 22.

A párkapcsolat örömei, buktatói




Kóréné Anita és Kóré Peti:
A párkapcsolat örömei, buktatói

Úgy érzem egy sokak számára kedvelt, és sokat emlegetett témát sikerült választanunk a mai napra.

Sokan, sokféleképpen közelítették már ezt meg, lehet, hogy kicsit elnyűtt is lett ezáltal. Nem szeretnénk benneteket sokszor megrágott dolgokkal untatni, azt pedig végképp nem szeretnénk, ha elaludnátok rajta, de így is egészen biztos, hogy találkozni fogtok sok olyan dologgal, amit már többször hallottatok. A mai világban úgy gondolom, nem lehet elégszer kiemelni, hogy mekkora értéke van egy keresztény házasságnak, sőt, ha tovább megyek, egyáltalán a házasságnak, hiszen a fiatalok sokszor inkább a kötelezettségek nélküli együttélés mellett döntenek. Sőt, egyesek ma már azt is megkérdőjelezik, hogy a házasság egy férfi, és egy nő között létrejött kötelék!

Mikor a témát választottuk, azt hittük könnyű dolgunk lesz, hiszen mi magunk is egy jó ideje párkapcsolatban (házasságban) élünk, erről már csak van némi fogalmunk. Aztán kiderült, hogy nem is olyan könnyű szavakba önteni mindazt, amit az emberek párkapcsolat alatt értenek, hogy ki hogyan éli meg ezt, és ki milyen célokat, feladatokat lát benne.

Először is: „Nem jó az embernek egyedül lennie!” – olvashatjuk a Szentírásban. Tehát Isten eleve úgy alkotott bennünket, hogy legyen egy Társunk az életben, aki hozzánk illik, aki mellettünk áll „jóban, és rosszban egyaránt”, aki átsegít a nehéz helyzeteken, akire támaszkodhatunk.

Isten terve az, hogy boldogok legyünk, és én hiszem, hogy Ő ezt már itt a Földön is lehetővé teszi a számunkra, nekünk csak észre kell vennünk. Isten mindnyájunk mellé rendelt egy társat (persze vannak, akiket maga mellé is meghív, felajánlja a választást.). Azonban azt nekünk kell észrevennünk, hogy ki az, akit Ő nekünk formált, teremtett, ki lesz az, aki minket életünk folyamán elkísér.

Ez nem egyszerű kihívás! Emberek vagyunk, tévedhetünk, még a párválasztásban is. Az a bizonyos rózsaszín köd hamar elillan, aztán jönnek a szürkének mondott hétköznapok. Egyre több negatívumot veszek észre a páromban, most döbbenek rá, hogy eláll a füle, hogy görbék a fogai, és egyébként is amikor elkezd nevetni… Kiállhatatlan! Én ezt nem bírom! Aztán ott az anyja, na csak vele ne kelljen találkozni, mert az katasztrófa! Sajnálom, de nekem ez nem megy! És akkor még csak egy rokonáról beszéltem…

Szóval az igazi Társ megtalálása nem könnyű. Át kell esnünk sok-sok csalódáson az igazi boldogság megtalálásáig. A Jóisten jót akar nekünk, nem rosszat! Ha egy nehézséget, akadályt állít elénk, azt csak azért teszi, hogy megedződjünk, hogy gyarapodjunk lélekben, hogy képesek legyünk elfogadni az Ő akaratát, és higgyünk Benne, hogy az élet még sok örömöt tartogat a számunkra!

Nem volt ez másképp velem sem! Mint anno sok korombeli gimnazista, én is mindig szerelmes voltam (persze mindig másba…). Nem értettem, hogy mi az oka annak, hogy én nem kellek senkinek. Szomorú voltam, hiszen majdnem minden osztálytársamnak volt már Párja. Tiszta ciki volt! Ekkor fordultam igazán Istenhez segítségért. Minden alkalommal kértem a válaszát arra a kérdésre, hogy „Uram, ő az?” Az érdekes az volt, hogy valahogy mindig tudtam, éreztem, hogy „Nem!” Ebben azonban megtanultam nem csalódni, bízni az Ő döntéseiben, akaratában. Sokat imádkoztam a leendő páromért már akkor is, amikor még nem is ismertem.

Aztán történt valami! Megismerkedtem egy fantasztikus emberrel – mért is ne – Antióchián. Természetesen szokásomhoz híven, beleszerettem… félve mentem a templomba feltenni a szokásos kérdést, amikor érdekes dolog történt. Nem éreztem semmit. Sem azt, hogy igen, ő az, de azt sem, hogy nem! Erre csak azt lehet mondani, hogy a válasz egy határozott „talán” volt! Aztán egyre jobban erősödött bennem, hogy igen, megtaláltam a Párom!

Sokat foglalkoztatott az, hogy milyennek látják mások a párkapcsolatot, mit tartanak fontosnak benne, milyen elvárásaik vannak, minek örülnek, és miket tartanak hátránynak, illetve nem részesítenek előnyben. Ezért is történt, hogy még a kezdéskor kértünk benneteket, hogy az általunk felsoroltak közül válasszátok ki azt az 5-öt, ami számotokra a legfontosabb egy kapcsolatban.

Ugyanezt megtettem én a csoporttársaim körében is (ahol is világi emberekről van szó), és elég érdekes tapasztalatokat szereztem.

A legfontosabbnak a humort, és a nevetést tartották, aztán a párbeszédet, a meghittséget, a közös programokat, a megbocsátani tudást, és a közös nézőpontokat. A végére került a közös érdeklődés, a romantika, és meglepetésemre a játék). Az ajándék, a pénz egyetlen szavazatot sem kapott, és gondolom sejtitek, és magam sem lepődtem meg, a közös ima is ezek közé tartozik.

Nagyon szomorúnak találom, hogy Isten oly sok családból hiányzik!

Ezek az arányok itt közöttetek a következőképpen alakultak:

Összesítés alapján!!!!!

Nos! Így látják mások a párkapcsolatot, most jöjjön néhány gondolat arról, ahogyan azt mi látjuk, és megéljük.

Ha nekünk is ki kellene választanunk a fent említettek közül azt az 5-öt, amit fontosnak tartunk, akkor mi ezeket választanánk:

Párbeszéd:

A párbeszéd elengedhetetlen egy kapcsolatban, hiszen ha nem érdekel, hogy mi történik a Párommal, akkor elég egyoldalú lesz ez a kapcsolat. Önzéssé alakul, ha csak az számít, hogy én elmondhassam az örömeimet, bánataimat. Ha nem lenne párbeszéd, valahogy így nézne ki az együtt töltött idő:

Mi volt ma?

Semmi! (és tovább tesz – vesz, esetleg újságot néz)

Képzeld, ma megdicsért a főnököm!

Ahaaaa…. (és még mindig olvasgat)

Fontos, hogy érdekeljen, mi van a Kedvesemmel, hogy képes legyek kicsit elhallgatni, figyelni rá!

Humor, nevetés:

Számtalanszor fordul elő, hogy egy jó nevetés többet ér minden orvosságnál. Ezt azt hiszem itt a közösségben is gyakran tapasztalhatjuk, főleg, amikor a számunkra nagyra becsült, és nagyon szeretett Memink elkezdi, és nem tudja abbahagyni! Hány másikunk arcára csal ezzel mosolyt?

Nincs ez másképp a párkapcsolatban sem! Ha nem tudunk magunkon, egymáson alkalom adtán jót nevetni (együtt), akkor előfordulhat, hogy túl komolyan veszünk olyan dolgokat, amit a Párunk csak viccnek szánt.

Megbocsátás:

Tökéletes kapcsolat nincs! – szól a sokat hangoztatott kijelentés! Én azonban azt mondom, hogy: De igenis van!

Egy kapcsolat nem attól tökéletes, hogy minden zsírul működik, mindenki mindenbe beleegyezik, soha nincs összezördülés, veszekedés, mindig mindenben egyet értenek a felek, mindenre van pénz, idő, hangulat. Ha valaki így képzeli el, akkor valóban nincs tökéletes kapcsolat! Szerintem a tökéletes kapcsolat abban áll, hogy a felmerülő problémákat képesek vagyunk leülni, és megbeszélni!

Ugyanez a helyzet a tökéletes emberrel! Nincs, ha azt gondoljuk, hogy találunk egy csinos, vékony, szép, okos, szorgalmas, tehetséges, gondoskodó, focirajongó, jól főző, stb. nőt, aki ráadásul gazdag, és minden vágya, hogy hozzám jöhessen feleségül! Ilyet ne várjon senki, mert ilyen valóban nincs!

Hibái mindenkinek vannak, és úgy gondolom, hogy ha elfogadunk valakit, akkor őt a hibáival együtt fogadjuk el!

Mindnyájan tudunk butaságokat csinálni, hisz emberek vagyunk! De ha Isten képes megbocsátani nekünk a „megbocsáthatatlant”, akkor mennyire meg kellene bocsátanunk nekünk egymásnak!

Játék:

A gyermeki énünket úgy érzem nem szabad elveszítenünk! Azt az őszinteséget, önfeledt, szabadságot, amit ők produkálnak, nem ciki megőrizni! A játék magában foglalja a közös programot, a nevetést, a humort, összekovácsolja a társakat, családot, barátokat!

Közös ima:

Nem azért hagytuk ezt utoljára, mert a rangsor végére akarjuk tenni! Ne értsétek félre! Igenis ezt tartjuk a legfontosabbnak!

Akinek köszönhetem a Párom, Ő a Jóisten! Neki adok hálát érte, az örömökért, amiket együtt éltünk át, és a nehézségeket is, amelyekkel megpróbálta a kapcsolatunkat, hiszen ezek által növekszünk, és válik szorosabbá a kapcsolatunk!

Isten az, akit nem zárhatunk ki ebből a szeretet-kapcsolatból! Ő színesíti, táplálja, áldja meg a két ember közti igaz szerelmet!

Várakozni....

Nagykanizsa 2007.12.01.

Várakozás csendben, szelíden egy Társra, akit nekem teremtett az Úr!
Jó másokért imádkozzunk, akár a leendő Társunkért!

Ima! - Szünetelen imádkozzatok, meg ne restülni!!!

2018. június 9.

Hogyan ismerkedjünk?



Dr. Tamasi József
 Hogyan ismerkedjünk?

Érdemes az ismerkedés első fázisában olyan helyzeteket teremteni, ahol kevesebb a romantikus tényező. Alkalmas ilyen ismerkedésre közös gyülekezeti vagy egyéb szolgálat. Olyan hely, ahol mások is vannak körülöttetek, ahol másokat is be tudtok vonni a beszélgetésbe. Ahol meg tudod figyelni szerelmed reakcióit, kommunikációját. Közös tevékenységek családdal, barátokkal. Közös munka.
A Bibliaolvasás és az imádkozás, istentiszteleteken való részvétel az ismerkedés minden fázisában a nélkülözhetetlen és alapvető.
Az ismerkedés második fázisában már bátrabban kereshetitek a romantikus alkalmakat. Szerintem nem érdemes a fizikai kedveskedést a jegyesség előtt mélységeiben kiélni, mert nehézzé teszi a várakozást és az esetleges visszalépést, olyan erős érzelmi hullámokat kavar!
Ha beszélgettek, ne kerüljétek el a kényelmetlen és nehéz témákat! Beszéljetek hitről, vallásról, liturgiáról, családról, szexről, kudarcokról, pénzről, munkáról, tervekről, bűnökről, mindennapi szokásokról, káros szenvedélyekről, elvárásokról, tv nézési szokásokról, WC pucolásról és fogmosásról…
Mindenképpen keressetek valakit, aki tükröt tart elétek és tanácsol benneteket! Lehet ez lelkipásztor, lelkigondozó, egy hiteles házaspár, elöljáró.
A párkapcsolat felépítése és fenntartása időigényes!

Forrás
Eliézer.hu

2018. június 8.

„Ne a külső dísz legyen az ékességetek…”



„Ne a külső dísz legyen az ékességetek…” 
( 1. Péter 3: 1-7 )

A hívő feleség küldetése, hogy hiteles életével, alázatos engedelmességével megnyerje férjét is a hitnek. Ige nélkül is lehet Igét hirdetni (1-2). A hívő feleség eme szolgálata ma is aktuális, hiszen sokkal több nő áll az Ige hatalma alatt, mint férfi - noha az igazi arányt csakis az Úr ismeri. A keresztyén feleség odafigyel külsejére, de igazi éke mégsem a külseje, hanem a hite, mert senki számára nem akar a kísértő eszköze lenni (3-5). Persze a nem kihívó külső is kiemelheti a szépséget, és a hitet; valamint a kettő együtt is lehet "szemrevaló". Sokféle "románcot" láttam már, amely ilyen keretek között zajlott. Mindenféle ilyen kísértés ellen egyetlen biztos védelem, a saját házasságunkban jelenlévő Krisztus, a házasságunkat összetartó krisztusi szeretet, és az abban megjelenő naponkénti kegyesség. Nincs nagyobb dolog annál, mint egyetlen földi társunkkal együtt megharcolni az életet, és közben megtapasztalni az Úr kegyelmét (7). Ez az egy, az élő házasság véd meg mindenféle kísértéstől. 

Forrás

2018. április 25.

ÁLDJON MEG AZ ISTEN !!!!



 ÁLDJON MEG AZ ISTEN

Áldja meg Isten:
A feladatokat, amelyekben helyt kell állnod,
Az embereket, Akikkel megosztod erődet, idődet.

Áldja meg Isten:
Szemedet nevetéssel, kezedet gyöngédséggel,
Szívedet, hogy kétségek és kudarcok között is kitartson.

Áldja meg Isten:
A hétköznapok egyhangúságát, hogy kincset lelj bennünk,
és a felemelő pillanatokat, melyek lendületet adnak.
A küzdelmek arra szolgáljanak, hogy megerősítsenek Téged,
Kezed munkája hozzon megelégedést Neked.

Áldjon meg Isten,
Hogy erőd a gyengék támasza legyen,
Mindenki, aki hozzád lép merítsen erőt szavaidból, érintésedből,
Legyen útitársad az öröm, a béke, a bőség!

Áldjon meg az Isten!!!!

2018. április 12.

HÁZASSÁGGONDOZÁS...



HÁZASSÁGGONDOZÁS...

Az imádkozás mellett tedd meg a te részed is, hogy a házasságod helyreálljon! 
Ebben segít az alábbi cikk:
10 lépés egy reménytelen házasságból egy reményteli házasságba

Mindig szomorúsággal tölt el, amikor azt hallom, hogy egy házasság válással végződött. De azoknak a pároknak a helyzete is ugyanúgy elszomorít, akikről tudom, hogy bár együtt maradnak de a közös életüket áthatja a csalódottság amiatt az álom miatt, ami már régen feladtak, mely szerint valaha boldogok lesznek. Ha te is ebben a helyzetben vagy, szeretném ha tudnád, hogy lehetséges a reménytelen házasságod egy reménnyel teljes házassággá tenni.
Az alábbiakban szeretnék felsorolni öt olyan dolgot, amiből a házasságodnak kevesebbre van szüksége, és öt olyat, amiből viszont többre. Minden csak rajtatok múlik:

1. Kevesebb panaszkodás
Ha táplálsz valamit, az egyre csak hízik. Hozz egy döntést, hogy kevésbé figyelsz azokra a dolgokra, amelyeket általánosságban rossznak gondolsz a házasságodban vagy különösképpen a párodban. Képes vagy eldönteni, hogy teret engedsz-e a fejedben cikázó negatív gondolatoknak, vagy egyszerűen bezárod előttük az ajtót. Ami pedig a legfontosabb, hogy a pároddal kapcsolatban ne zúgolódj nyíltan, mások előtt, különösen ne a gyerekeitek előtt.

2. Kevesebb vádolás
Ha te vagy a párod bármilyen problémával szemben találod magad, ne gondold automatikusan azt, hogy ez az ő rossz gondolkodása vagy hozzáállása miatt alakult így. Ehelyett inkább légy elég alázatos elismerni, lehet, hogy éppen te vagy a probléma forrása. Ugyanakkor vedd észre azt is, hogy bármilyen nehézség akár össze is kovácsolhat benneteket. De csak akkor, ha a felelősség másikra hárítása helyett inkább a probléma megoldásával foglalatoskodtok.

3. Kevesebb hasonlítgatás
Ha túl sok időt töltesz annak nézegetésével, hogy másnak mije van, vagy ha rendszerint más párok házasságának méricskélésével foglalatoskodsz, az semmi másra nem vezet, mint az elégedetlenséged növelésére. Ne feledd, hogy amikor olyan házasságra vágysz, mint a másé, akkor csak a legszebb oldalukat látod és leginkább csak a jó dolgokat veszed észre.

4. Kevesebb ellenállás
Ma már úgy viselkedünk, hogy amikor nem kapjuk meg a kapcsolattól azt, amit akarunk, akkor egyszerűen visszavonulunk. Mindezt azért tesszük, mert nem akarunk sérüléseket elszenvedni vagy sebezhetővé válni. Tehát ez az önvédelem egy formája, ami gyakran aztán egyfajta büntetésbe fordul át. Mindezt ha lefordítjuk a fizikai intimitásra, akkor a társunkkal szemben egy csendes fegyverhez jutunk, amivel a fájdalmunkat akarjuk viszonozni. De ne feledd el, a házasság egy szövetség, egy örökkévaló elkötelezettség egy másik ember szeretésére, nem pedig egy olyan szerződés, amiben az szerepel, hogy csak akkor adsz, ha kapsz is.

5. Kevesebb menekülés
Amikor emberek mentálisan és érzelmi világukat tekintve kilépnek a jelenlegi körülményeik közül, gyakran hagyják, hogy a szívük és a gondolataik valahová messze elkalandozzanak – mondjuk egy másik személy felé vagy a messzi múltba azért, hogy kicsit boldogabbnak, vagy megkönnyebbültnek érezzék magukat. Például az a srác, aki minden este elmegy horgászni, vagy az a nő, aki romantikus novellákban merül el. A menekülés nem segít.
Ha a fenti magatartásmódokat elkezded elhagyni, a gondolataidban és a szívedben majd egyre több hely jut az alábbi dolgoknak.

6. Több kedvesség
Az apró gesztusok látványos különbséget okozhatnak. Ezek a gesztusok azt üzenik a párodnak, hogy figyelsz, vigyázol és gondolsz rá. Bánj jól a pároddal és csak figyeld, hogyan kezd el reagálni. Nem az az álszentség, ha megteszel valamit, ami nincs ínyedre, hanem az, amikor nem teszed meg, mert nincs kedved hozzá. Ne feleddel, hogy a párod feltétel nélküli szeretetére kötelezted el magad.

7. Több türelem
Annak kevés esélye van, hogy mostani reménytelen helyzete a házasságodnak egy pillanat alatt megváltozna. A dolgok nem lesznek mások egy éjszaka alatt. De ahogy elkezdesz áthaladni a hajnali fénybe, a türelem gyakorlása által lépésenként egyre inkább képes leszel megérkezni a nappali világosságba. Az elsődleges minősége a szeretetnek igazából a türelem, ahogy azt az esküvőkön előszeretettel idézett I. Korintus 13-ban is olvashatjuk.

8. Több hála
Az egyik legjobb módja a megelégedettség növelésének, ha arra figyelsz, amid van és nem arra, amid nincs. Felejtsd el, hogy a párodban éppen legjobban mi irritál. Inkább készíts egy listát azokról a dolgokról, melyeket nagyra értékelsz benne. Kezdésnek jó lesz, ha visszaemlékszel azokra a dolgokra melyek vele kapcsolatban anno felkeltették az érdeklődésed. Ha pedig valami kedves dolgot tesz érted, ne légy lusta megköszönni.

9. Több elégedettség
Egy olyan kultúrában élve, ahol folyamatosan azzal bombáznak bennünket, hogy valami hiányzik – egy új kütyü vagy egy újabb úti cél elérése vagy akár egy izgalmasabb kapcsolat – nem könnyű azzal boldognak lenni, amink van. Mégis, törekednünk kell a belső békességre, mert ez az életünk alapja. Ahogy a mondás mondja, a legboldogabb emberek nem mindig a legjobb dolgokat birtokolják, de a legjobbat hozzák ki abból, amijük van.

10. Több felejtés
Mostanra talán már kész vagy elfogadni, hogy a sok hűhónak esetleg te vagy az oka. De természetesen számos módon hibázhatott a társad is. Ez az a pont, ahol úgy bocsájthatsz meg, ahogy te is szeretnéd, hogy megbocsássanak neked. Ahogy pedig elengeded a neheztelést és a vádlást, a szíved elkezd lágyabbá válni.

Döntsd el, hogy te leszel az, aki elnézést és bocsánatot kér.

Forrás
Facebook

2018. március 14.

Mi kell a jó házassághoz?



 
Mi kell a jó házassághoz?


Jó fejük legyen a házasoknak,
mert gyakran kell fejet hajtaniuk egymás előtt.
Jó foguk legyen, 
mert egy-egy szót gyakran el kell harapniuk.
Jó szemük legyen, 
mert gyakran kell szemet hunyniuk.
Jó hátuk legyen, 
mert időnként nagy terheket kell cipelniük.
Jó válluk legyen, 
mert semmit sem vehetnek félvállról.
Jó idegeik legyen, 
hogy önuralommal egyszerre ketten ne legyenek mérgesek.
Ebből adódóan a türelem az első házi adó, 
amellyel a házasok egymásnak tartoznak.

"Mindenre van erőm a Jézus Krisztusban,
aki megerősít engem."
 (Filippi 4:13)

A szerelem nem káprázat egy szép arc előtt,
ami hirtelen felragyog előtted.
Mert az igazi szépség a lélek kisugárzása,
A lélek pedig túl van azon, amit te remegve keresel.

A szerelem nem egy eleven, éles értelem csábítása,
amiből áradnak a szavak és a szép gondolatok
tetszésed elnyeréséért,
Mert ezer fénnyel sziporkázhat az értelem,
mégsem igazi gyémánt, a szerelmes szíve mélyébe rejtve.

A szerelem nem érzelmi megindultság
egy csak érted dobogó szív előtt,
csodálkozás a számodra érthetetlen kiválasztás miatt,
hiszen semmi ésszerű oka ennek az őrületnek.

Mert egy szív egyik napról a másikra másvalaki felé fordulhat,
és téged otthagy kivérezve, sírva anélkül,
hogy szerelmed meghalna.

A szerelem nem akarja megszerezni, megragadni
vágyaid tárgyát,
legyen az szív, test, szellem,
vagy mind a három egyszerre.

Mert a másik nem "tárgy", s ha te megszerzed magadnak,
akkor felfalod, tönkreteszed,
s azt gondolva, a másikat szereted,
magadat szereted.

Káprázat és csábítás, vágy és borzongás,
érzelmek és feltörő vágyak:
mindez szép és szükséges
a férfiban és nőben
de csak szeretni segíti azokat,
akik elfogadták, hogy szeressenek.

Az ajtó félig nyitott, az ablakok kitárva,
a szél zúdul befelé.

Isten halk szava szól,
messzi távlatok hívogatnak,
hogy lépj ki bezárt házadból,
indulj a másik felé, akit arra választottál,
hogy eláraszd életeddel
mivel szereted és szeretni akarod.

(Michel Quoist: Beszélj nekem a szerelemről. 111.o.)

Isten öröktől fogva ismer és szeret, olyannak amilyen vagy.

Ha a hangjegy azt mondaná,
hogy nem a hangjegy csinálja a zenét,
... nem volna szimfónia.

Ha a szó azt mondaná:
nem a szó hozhat létre egy oldalt,
...nem volna könyv.

Ha a kő azt mondaná:
nem a kő tud falat emelni,
... nem volna ház.

Ha a vízcsepp azt mondaná:
nem a vízcsepp alkotja a folyót,
... nem volna óceán.
Ha a gabonaszem azt mondaná:
nem a gabonaszem veti be a földet,
... nem volna aratás.
Ha az ember azt mondaná:
a szeretet egy tettével nem lehet
megmenteni az emberiséget,
... az emberek földjén soha nem volna
igazságosság, béke, méltóság és boldogság.

Amint a szimfóniának szüksége van minden egyes hangjegyre,
Amint a könyvnek szüksége van minden egyes szóra,
Amint a háznak szüksége van minden egyes kőre,
Amint az óceánnak szüksége van minden egyes vízcseppre,
Amint az aratásnak szüksége van minden egyes gabonaszemre,
az egész emberiségnek szüksége van terád,
ott, ahol te vagy,
egyetlen,
s így HELYETTESÍTHETETLEN.

(Michel Quoist: Beszélj nekem a szerelemről 43.o.)

Forrás