2025. április 10.

Nem elég az esküvőt megtartani ...



Rossz házasság?

Talán a második legfontosabb döntés egy ember életében, amikor elköteleződik választottja mellett és házasságot köt vele. A válási statisztikákból kiindulva azonban sokan vélhetően nem számolnak vele, hogy nem elég az esküvőt megtartani, a kapcsolatot ápolni és őrizni kell. „Nem az a rossz házasság, ahol nincs konfliktus, hanem az, ahol nem küzdenek a kapcsolatokért és egymásért" - áll az újonnan megjelent Küzdeni a kapcsolatokért című interjúkötet egyik fejezetében. A megállapítás Pálhegyi Ferenc pszichológus-családterapeutától származik, aki a könyvbemutatón arról beszélt, ahogy egyre komolyabbá vált elköteleződése Jézus Krisztus mellett, úgy vált egyre elkötelezettebbé felesége iránt is. Feri bácsi erről korábban is mesélt. A könyv szerzője, Sz. Kiss Mária egy a Family magazinba szánt interjú miatt járt nála és feleségénél, Lívia néninél. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy a szerkesztő úgy látta, kár lenne abbahagyni. Így született meg az az interjúkötet, amely Feri bácsi életéről szól, és amelyben beszél többek között házasságáról és a családgondozásban szerzett tapasztalatairól is.


Vállald magad!

Pálhegyi Ferenc azt mondta, a könyv őszintesége magától értetődő számára.
- Talán a legfontosabb üzenete ennek a könyvnek az, hogy „vállald magad". Tehát, ne álarccal jelenj meg az emberek előtt, hanem legyél az, aki valójában vagy! Csak ennek van értelme - fogalmazott, majd felidézte, hogy a házaspárokkal folytatott beszélgetésekben először mindig ő és hitvese, Lívia néni mutatkoznak be. Ilyenkor mindig elmondják, hogy az ő házasságuk is volt válságban, és ma is küzdenek. A párok ekkor nyílnak meg, és mondják el saját gondjaikat.

Egymásért, nem egymás ellen

Bár az életük került terítékre a beszélgetésekben, Lívia néni ezt mindig helyeselte, szerinte ugyanis nem érdemes palástolni a tényeket.
- Egy idő után kezdtünk kilábalni az egymás ellen küzdésből. Utána is küzdöttünk, csak már egymásért. Azt tapasztaltuk, hogy amikor elmondjuk őszintén, hogy minket miből szabadított meg az Úr, mások ráismernek a saját problémájukra, és már tudják, hol a megoldás. Ez nagyon jó érzés, sokkal jobb, mintha azt akarnám bizonygatni, hogy nálunk ugyan semmi probléma nem volt, mert az úgy nem lenne igaz.

Forrás

2025. március 25.

Istentől rendelt időben



Istentől rendelt időben

"Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér, és nem csal meg; ha késik is, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el"
(Habakuk 2,3)

 Lehet, hogy az irgalom várat magára, de bizonyosan eljön. Az Úr tévedhetetlen bölcsességgel pontosan tudja, mikor kell kegyelme erejét megmutatnia. Az Őáltala kijelölt idő pedig mindig a legalkalmasabb idő. Nekünk minden sürgős. Isten ránk vonatkozó ígérete nagyon foglalkoztat bennünket, vágyunk mielőbbi beteljesedésére, és ez csak növeli türelmetlenségünket. Az Úr azonban ismeri az alkalmas időt: Ő soha nem késik, de nem is siet.
 Isten Igéjéről mint élő valóságról szól ez az igerész. Az Ige itt beszél és cselekszik. Sohasem halott betű, még ha túlságosan sokáig is kell várnunk beteljesülésére. Az élő Ige az élő Istentől jön ki, és beteljesedése csak látszólag késlekedik. Isten vonata soha nem késik. Csak még egy kis türelem, és nemsokára tulajdon szemünkkel győződhetünk meg az Úr hűségéről. Egyetlen ígérete sem marad beteljesületlenül: "Meg nem csal". Egyetlen ígérete sem vész el a semmiben: "Célhoz ér". Micsoda nagy vigasztalás ez a hívőknek! Egyetlen ígéretét sem kell megújítani, mint valami váltót, amelyet nem tudnak kiegyenlíteni a lejárat napján Isten ígérete "bekövetkezik, nem marad el".
 Én lelkem, hát nem tudsz várni Istenedre? Nyugodj meg benne, légy csendben, és kimondhatatlan békességet találsz, meglátod.

(C. H. Spurgeon)

2025. március 11.

CSAK ELŐRE!



CSAK ELŐRE!

"Ha próbálsz valaki lenni,
maradj az, aki vagy,
mert másból már van annyi,
mint csillag az égen,
belőled csak magad, egymagad. 

Szállhatsz az álmokkal,
élvezd a jobbat mire vágysz,
hisz az élet is erről szól.
Van időnk, van esély.
Mire vársz, ha próbálsz valaki lenni?..."

2025. február 25.

Megéri várni!



Egy Isten által rendelt kapcsolatra megéri várni.
Tudd, hogy a szerelem a legmegfelelőbb pillanatban fog majd megjelenni az életedben.
Nem hamarabb, nem később.


 Mint minden ember, én is nyugodtabb vagyok akkor, amikor vannak rövidebb távú terveim az életre. Csak a biztonság kedvéért, ugye? Éveket előre tervezni, nincs sok értelme, hiszen bármi megtörténhet addig. Sokkal inkább azzal szeretek tisztába lenni, hogy mi vár rám a következő nap, hogy hasznosan be tudjam osztani az időmet. Ezzel talán még nincs is gond, de ... 
... frusztrálva érzem magamat, ha nem úgy történik meg az a bizonyos dolog, ahogyan én elterveztem. Ilyenkor eldönthetem, hogy bosszankodok rajta egy sort - és ezzel időt vesztek - vagy veszek egy nagy levegőt és megoldom a problémát TÜRELEMMEL. Az utóbbi lenne a helyes megoldás - gondolom erre te magad is rájöttél, csak nehéz alkalmazni. Talán már egyre többször sikerül az utóbbi lehetőséget választani, azonban még mindig vannak olyan helyzetek, amikor eluralkodik rajtam a keseredettség. Legfőképp akkor, amikor nagy reményeket fűzök valamihez. Amikor várok valamire, hogy végre megtörténjen. Ragaszkodom valami olyasmihez, amiről úgy gondolom, hogy biztosan sikerülnie kell, mert másképp nem lehet, a körülmények is megfelelőek, én ezért letettem valamit az asztalra ... 
Egy szó, mint száz, az ember akkor a legkiegyensúlyozottabb, ha tudja, hogy mi vár rá és mikor, valamint, hogy mit kell megtennie a cél érdekében. Ezért az sincs ínyünkre, ha valaki mástól kell függenünk ideig-óráig. "Nekem ne mondd meg, hogy mit csináljak!" - ismerősen hangzik? Megpróbálkozunk mindennel, csak, hogy úgy alakuljanak a dolgok, ahogy mi eredetileg szerettük volna, hiszen nehogy már a másiknak legyen igaza! Az élet pedig már csak azért sem gyűrhet le! Ezt pedig néha akaratosan ... néha átgázolva másokon ... néha vitával tesszük. Szomorú.
Szóval, ha emberekkel szemben ezt tesszük, és csak hétköznapi tevékenységekről volt idáig szó, akkor meg se merem kérdezni, hogy: mi a helyzet Istennel? Ő már bizonyított eleget! Ő folyton gondoskodik rólunk! Állandóan megbocsát, mindig futhatunk Hozzá, ha baj van. Mégis félünk ... még jobban félünk, amikor arra kerül a sor, hogy Valaki egészen másra kell most bíznunk magunkat (nem csak a hétköznapokban). Amikor bizonyítunk kéne Isten felé alázatunkat, türelmünket, szeretetünket, kitartásunkat, és nem legutolsó sorban HITÜNKET, akkor torpanunk meg! Csend van. Úgy érezzük nem történik semmi, de legfőképp jó biztos nem. Ilyenkor a legnehezebb erősnek maradni, reménykedni. Úgy véljük, hogy itt már az ima sem segít, Isten biztos nem hallgat meg (DE MEGHALLGAT) És ekkor jön az a rész, hogy ott suttog már az a bizonyos hang a háttérben, hogy: "Hát nem látod, hogy Isten elfeledkezett rólad?" MOST ÁLLJ MEG! ISTEN NEM FELEDKEZETT EL RÓLAD, bármennyire is úgy tűnik!!!! Ne ess kétségbe! Bánni fogod utólag ...
Egy hívő, keresztény ember életében TELJESEN MÁST KÉNE JELENTENIE a "kontroll átadása" Istennek. Nem rettegni kéne tőle (és Tőle sem), nem kéne alkalmat se keresni arra, hogy hogyan lehetne belekontárkodni Isten akaratába (ha már befogadtam Őt életembe), esetleg kibújni alóla, mert nekem az nem tetszik. Minden, Isten terve elleni tettemmel CSAK HÁTRÁLTATOM AZT, amit Ő maga már elindított számomra - és bizonyosan rossz nem származhat belőle. Csak még egy kis kitartásra van szükség! Nem csak meglátom majd mit készített számomra, hanem meg is tapasztalom. CSODÁLATOS LESZ! Nem szabad letörnie minden egyes apróságnak, nem szabad haragot engedni a szívembe, ha éppen nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan azt én képzeltem. Kötelességem elhinni azt, hogy Ő sokkal jobban tud nálam mindent! Hiszen Ő alkotott, Ő ismer a legjobban, sőt mi több, Neki van személyemre szabott terve a számomra! Muszáj megelőlegeznem a bizalmat Istennek! Merjem hát Isten kezébe tenni életemet. 
Ámen.

Egy lelkész lánya

A kép és az igei gondolatok forrása
Facebook

2025. február 9.

Tökéletes szeretet


 

Tökéletes szeretet  

"...szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig"  
(János 13,1)

Ez a tény alapjában véve ígéret, hiszen az Úr ma is az, aki egykor volt, és Ő ma is úgy szereti az övéit, mint egykor tanítványait - és ez mindig is így lesz. 

Szerette őket - és ez volt a csoda! Hogy Ő szerette az embert valaha is, az a legnagyobb csoda. Ugyan, mi szeretnivaló volt azokban a szegény tanítványokban, és mi szeretnivaló van bennem? 

 De ha egyszer megszeretett, akkor lényéből kifolyólag állhatatos marad a szeretetben. Szeretetből nevezi a hívőket az övéi"-nek - és milyen kitüntető cím ez! Vérén vásárolta meg és drága kincsének vallja őket. Mivel az övéi lettek, soha nem hagyja el őket. Mivel szeretett gyermekeivé lettek, soha nem szűnik meg szeretni őket. Téged sem szűnik meg szeretni soha. 

Mindvégig" szerette őket - tehát egészen haláláig a szeretet uralkodott szívében. De ez a szó azt is jelenti, hogy mindhalálig, azaz a lehető legnagyobb szeretettel. Ennél jobban nem szerethette volna őket, hiszen Önmagát adta értünk. Más fordításban így olvassuk: tökéletesen a végcélig. Bizony, tökéletes szeretettel árasztotta el őket, amelyben nem volt semmi fogyatkozás, semmi ellenkezés, semmi meggondolatlanság, semmi hűtlenség, semmi fenntartás. 

 Ilyen szeretet Jézus Krisztus szeretete népe minden egyes gyermeke iránt. Magasztaljuk hát szeretetét zengedező énekkel!

2025. január 12.

Idő múltán ...


Simon András rajza

Jorge Luis Borges: 
Idő múltán

Idővel az ember megérti, mi a különbség a között, hogy tartasz egy kezet, vagy leláncolsz egy lelket..
És megtanulod, hogy a szerelem nem azt jelenti, hogy lefekszel valakivel… 
és hogyha nincs valaki melletted, nem azt jelenti, hogy egyedül vagy… 
és megtanulod, hogy egy csók még nem szerződés, és az ajándék nem ígéret… 
és elfogadod a zuhanást emelt fővel és nyitott szemmel… 
és megtanulod az utakat a mára és a mostra építeni, mert a holnap nem garantálja a terveidet… 
a holnapnak mindig van egy csomó olyan változata, ami megállíthat fele úton… 
és idővel megtanuljuk, hogy a nagyon sok is, az életet adó meleg is égethet és elszenesíthet… 
Idővel megtanulod, hogy csak az tud boldogságot adni, aki elfogad hibáiddal és nem akar megváltoztatni… 
de ha csak azért maradsz valakivel, hogy ne légy egyedül, idővel majd nem akarod látni…
Idővel megtanulod, hogy az igazi barát kevés és harcolnod kell érte, mert másként körülvesznek a nem igazak…
Idővel megtanulod, hogy a haragból kimondott szavak egy életen át bánthatják azt, akit meg akartál sérteni… 
megtanulod, hogy mindenki mondhatja “sajnálom”, de megbocsájtani csak a nagy lelkek tudnak… 
megtanulod, hogy ha megsértettél egy barátot, valószínűleg soha többet nem lesz úgy, mint régen.
Megtanulod, hogy lehetsz boldog az új barátokkal, de eljön az idő, amikor hiányozni kezd a régi
Megtanulod, hogy semmi sem ismételhető...
Megtanulod, hogy ha megalázol és lenézel egy teremtményt, előbb-utóbb sokszorosan visszakapod...
megtanulod, hogy ha sietteted, kikényszeríted a dolgokat, nem válnak a reméltté… 
és megtanulod, hogy a ma a jó, pont ez a perc, nem a holnap…
és megtanulod, hogy ha jól is érzed magad azokkal, akik körülvesznek, mindig hiányozni fognak azok,
akik már nincsenek…
Idővel megtanulod, hogy ha megbocsájtással próbálkozol, vagy bocsánatkéréssel, vagy kimondani,
hogy szeretsz és vágyódsz, ha szükséged van, hogy barát szeretnél lenni… egy sír fölött haszontalan…
Megtanulod ezt mind, de csak idővel…

Forrás

http://evangelikus-ifi.blogspot.hu/2012/02/jorge-luis-borges-ido-multan.html

2025. január 8.

Áldott Újévet Mindenkinek! - 2025.


2025.

Áldott Újévet kívánok kedves Olvasóimnak!

Jónásné Göncz Zsuzsánna 
A szeretet tengere

A szeretetben sokasodjál,
oszd magad úgy,
hogy mások szívéhez lopakodjál!
Legyen életed
alázattal tele!
Soha ne legyen étked
a sors keserű kenyere!

Másokat táplálj
a szeretet fényével!
Szórd kedves szavad
a világon szerteszéjjel!
Ha fogy az erőd
másokban lángoljon az élet!
S ha sokan nem találják,
mutasd meg partját
a szeret tengerének!