Lányoknak...

Százszingli blog szerkesztője írta , ami bátorító....

Szerintem nektek, lányoknak azt kell tudatosítani magatokban, hogy 

1. a férfiakat bátorítani kell

2. de irányítani, siettetni nem

3. baromira büszkék vagyunk, így a tisztelet jeleitől olvadunk - azaz ehhez tudunk hogy viszonyulni, hiszen rögtön felébred bennünk a férfi és rögtön nőknek látunk benneteket (szörnyen hangzik, de így van)

4. nem férjet keresek, hanem meg szeretnék ismerkedni valakivel, időt tölteni vele, barátként 

5. szép vagy, értékes vagy, elfogadható vagy, kedves vagy :)

Így szerintem nyugodtan odamehetsz bárkihez ismerkedni. A lényeg, hogy érezze az őszinte érdeklődést, törődést és a tiszteletet. Szerintem ha ez őszintén jön, nem mesterkélt, nem túl sok, akkor egy aranyos dolog. Szerintem minden fiú pozitívan reagálna erre. Hajlamosak vagyunk nem észre venni a fától az erdőt, azaz kellenek a "jelek", amik rávisznek a kezdeményezésre. És utána meg vagyunk győződve arról, hogy mi kezdeményeztünk először:) Pedig igazából szerintem a nő ad jelzéseket, hogy mehet-e a dolog vagy nem. Ezekre a jelzésekre se kell rágörcsölni szerintem, hogy mi sok, mi nem, mit lehet, mit nem. Légy önmagad, barátkozz, érezd jól magad. Lehet te se veszed észre, hogy kinek, milyen jeleket küldesz. 

Én még azt sem tartom soknak, ha valaki egy találkozást kezdeményez - a fiúk extrém passzivitása esetében. Miért ne dobhatná fel egy lány, hogy "hé, fiúk, pénteken szalonnasütés nálam!" Vagy "nincs kedved eljönni a barátoddal velünk a barátnőmmel egy kiállításra?" Sztem ez sem bűn. 

Átmásolva...Továbbítva...

Forrás . Százszingli blog oldaról a hozzászólásoknál található....