„Nem késlekedik az Úr az ígérettel…”

Kép forrása: Lydia

"A kegyelem az, hogy Isten megteszi értünk,

amit mi soha nem tudnánk,

és nem is érdemelnénk."

( Joyce Meyer )

„Nem késlekedik az Úr az ígérettel…” 

(1.Péter 3: 1.13)

Nem az a vigasz számunkra, hogy a mindenkori gúnyolódókra* előbb-utóbb lecsap az Isten haragja, ahogy történt ez az özönvíz korában (6), és történik majd ezzel a világgal is, amikor az Ige szerint tűz martalékává lesz (7). Az igazi vigasztalás az, hogy Isten nem késlekedik az ígérettel, és amikor eljön, akkor türelemmel jön el, mert nem azt akarja, hogy némelyek elpusztuljanak, hanem azt, hogy mindenki megtérjen (8-9). Isten nem késik, eljön. Ne számolgassuk az időt, hiszen Isten előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap (8). Mi éljük meg a jelent, már ezzel a reménységgel, minden percet úgy, hogy új eget és új földet várunk, az Ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik (13). Jézus Krisztus eljövetelével ez az „új” már a miénk (Lukács 17,21).

Forrás: 

Ige mellett

„Ne a külső dísz legyen az ékességetek…”

„Ne a külső dísz legyen az ékességetek…” 

( 1. Péter 3: 1-7 )

A hívő feleség küldetése, hogy hiteles életével, alázatos engedelmességével megnyerje férjét is a hitnek. Ige nélkül is lehet Igét hirdetni (1-2). A hívő feleség eme szolgálata ma is aktuális, hiszen sokkal több nő áll az Ige hatalma alatt, mint férfi - noha az igazi arányt csakis az Úr ismeri. A keresztyén feleség odafigyel külsejére, de igazi éke mégsem a külseje, hanem a hite, mert senki számára nem akar a kísértő eszköze lenni (3-5). Persze a nem kihívó külső is kiemelheti a szépséget, és a hitet; valamint a kettő együtt is lehet "szemrevaló". Sokféle "románcot" láttam már, amely ilyen keretek között zajlott. Mindenféle ilyen kísértés ellen egyetlen biztos védelem, a saját házasságunkban jelenlévő Krisztus, a házasságunkat összetartó krisztusi szeretet, és az abban megjelenő naponkénti kegyesség. Nincs nagyobb dolog annál, mint egyetlen földi társunkkal együtt megharcolni az életet, és közben megtapasztalni az Úr kegyelmét (7). Ez az egy, az élő házasság véd meg mindenféle kísértéstől. 

Forrás

Ige mellett

"...feleségül vette ...megszerette..."

"...feleségül vette ...megszerette..."

(1. Mózes 24, 50- 67)

Figyeljük az igei sorrendet a párválasztással kapcsolatban. Először imádkozni kell a hitvestársunkért, aztán fel kell őt ismerni, majd adatik az a csoda is, hogy megszeretjük egymást (67), de akkor ez nemcsak emberi érzelem (erosz, filosz), hanem ennél sokkal több. A hitben egymásra talált házastársak az Isten szeretetével szeretik egymást (agapé), és ez a soha el nem múló, krisztusi szeretet minden körülmények között képes összetartani házassági szövetségüket (1. Korinthus 13.). Aki azonban először „halálosan” szerelmes lesz, eszerint dönt, majd utána keresné élete legfontosabb döntésében az Isten vezetését, az elvétette a sorrendet. Ha elvétette is, akkor is ki kell tartania (1. Korinthus 7.)!

„Íme a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!”

„Íme a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!” 

(Máté 25,1-13)

Jézus Krisztus fogadására úgy készülhetünk, mint ahogy a menyasszony várja a vőlegényét (1): reménységgel, örömmel, a beteljesedés vágyával, azzal az óhajjal, hogy bárcsak jönne már, mert életünk legszebb napja az Ővele való találkozás. Ezt akkor se feledjük, ha úgy tűnik, hogy „késik” a vőlegény (5), mert a kellő időben bizonnyal meg fog érkezni (6). A „bolond szűzek” kiszámították az olajat, és elfogyott nekik, mire megérkezett a vőlegény. Az „eszes szűzek” bőséggel vittek olajat a mécsesükben. Urunk bőven adj olajat, hogy el ne fogyjon a megérkezésed előtt, mert bizony sokszor csak pislákol a mécsesünk. Adj bőven olajat, hogy tudjunk tölteni másoknak is, de adj bölcsességet is, hogy lássuk a kellő időt, amikor másoknak már nem adhatunk, mert akkor nekünk sem marad! Urunk, köszönjük, hogy nem szorulhatunk ajtódon kívül, nemcsak azért, mert készülhettünk a Te fogadásodra, mert bőven adtál olajat, amivel hűen gazdálkodhattunk, hanem azért is, mert mindenek előtt rendelkeztél felőlünk.

Forrés

Az Ige mellett

ÉNEKEK ÉNEKE 8.

" ... erős a szeretet ..." 

( Énekek éneke 8. )

MELYEK A HÁZASSÁG LEGNAGYOBB KIHÍVÁSAI?

Szenvedélyesen szeretni, de mégis józanul szeretni azt, akit az Úr nekünk adott: mintha bort ittunk volna. 
Folyamatosan szeretni, a szeretetet állandóan kimutatni, ebben nem meglankadni (1-4). Lobogva szeretjük párunkat még mindig? (6).
 Legyőzhetetlenül szeretni, mint ahogy ebben a világban legyőzhetetlen a halál. Nem történhet olyan, ami a másik iránti hűségünket megingathatná, mert összetartozásunk olyan erős,* mint a halál (6-7). Ehhez mennyei erő kell; annak az ereje, aki még a halálnál is erősebb volt, mert feltámadásával legyőzte a halált. 
A boldogságot megtapasztalva szeretni: rádöbbenni arra, hogy én a másik mellett boldog vagyok, mert van valaki a világon, akinek feltétel nélkül át merjük adni magunkat (8-10).** Mennyire nem merjük megosztani a lényünket, még a párunkkal sem.*** – Íme, milyen gyönyörű feladat, eleget tenni a házasságban, évtizedek múlva is ezeknek a szent kihívásoknak. 

* Több képet villant fel a szeretet erejére az Ige: erős, mint a halál, mint egy feltörhetetlen pecsét, mint az elsodorhatatlan part.

** Önmagunkat feltétel nélkül átadni valakinek, nagy „merészség”, de ezt mégis megtenni, és a másiktól  is megtapasztalni: a legnagyobb boldogság. Aki ezt a kölcsönös önátadást a házasságban átéli, az valóban „érett” személyiség, minden tekintetben felnőtt ember, mi több, hívő ember.

*** Óvó szeretettel szeretni, büszkének lenni, vigyázni a szőlőnkre, más tekinteteknek nem kiszolgáltatni (11-14), mert nagy dolog, ha észreveszik párunk szépségét (13), de nagy baj, ha ezt ő provokálja ki: ekkor ugyanis elhanyagoltuk a szőlőnket. Ez a mi hibánk.

Forrás : Ige mellett

ÉNEKEK ÉNEKE 7.

"Ott ajándékozlak meg szerelemmel ..." 

( Énekek éneke 7. )

MIT MOND AZ ÉNEKEK ÉNEKE A TESTI SZERELEMRŐL?

 Rendszeresen, szerelmesen meg kell vele ajándékoznunk egymást (13). Azt illeti rendszeres szerelmünk, aki a miénk: „szerelmesem, neked tartogattam”(14). A házasság medrében szabadon és boldogan adatik nekünk a testi szerelem. Hangsúlyozzuk: testi szerelemről van szó, mert az Ige végig ezt hangsúlyozza, dicsérve, érintve párja minden testrészének szépségét (1-10), persze a testben mindig ott van a lélek, az egész ember. Nagyon fontos üzenet: párunk teste mindig szép nekünk, még „aszaltan” is, ahogy a friss és „az aszalt mandragóra is illatozik” (14): hiszen ő hozzánk tartozik, egy testté lettünk. Ebből az igei igazságból azonban egy feladat következik: figyeljünk oda magunkra, mert nem mindegy, hogyan aszalódunk az idő múlásával, ezzel is megakadályozva azt a kísértést, hogy a friss mandragóra illatára figyeljen fel a társunk.* Az Énekek éneke kihangsúlyozza a testi szerelem szükségességét, jótékony hatását,de határait is. Tudjuk, ez nélkülözhetetlen része a férfi-nő kapcsolatnak; de egy házasság kiteljesedéséhez ennél sokkal több kell: felülről való áldás, megváltottság, Krisztus. Ezért mondja Ravasz László, hogy az Istennek kedves férfi-nő kapcsolat nem dialógus, hanem trialógus.

*Megjegyzés: A férfi olyan helyre hívja kedvesét, ahol csak ők vannak (12-13), mert mindez csak rájuk tartozik, senki más emberfiára nem; ezért a testi szerelem fontos, nélkülözhetetlen, de nem baj, ha „tabu”; nem kell egy határon túl beszélni róla.

Forrás

Ige mellett

ÉNEKEK ÉNEKE 6.

"Szép vagy kedvesem ..." 

( Énekek éneke 6. )

MIRE VAN SZÜKSÉGE FELESÉGÜNKNEK? 

Mi férfiak olyan tramplik tudunk lenni, ahogy telik az idő, nemcsak abban, hogy elhagyjuk magunkat, hanem abban is, hogy érzelmileg elszürkülünk, kiégünk. Egy ismerősöm mesélte, hogy a felesége naponta többször megkérdezi tőle, szeretsz? Nincs ennél nagyobb dolog, de nehogy válasz nélkül hagyjuk ezt a fontos kérdést. A férfi dicséri párját, észreveszi, megnevezi, sorolja szépségét. Ezzel életben tartja a szerelmet a házasságban is. Nézzük csak meg, milyen szépeket mond a feleségére, korabeli képeket, hasonlatokat felhasználva: gyönyörű vagy, ámulatba ejtesz. Lehet sok szép nő körülöttem (8), de az egyetlen Te vagy (9), „galambom csak egy van”, aki tökéletes, aki ragyog (10). Felmerül a kérdés: hány éve vagy házas te férfiú, és mikor mondtál utoljára ilyeneket a feleségednek, az egyetlenednek? Legalább kezdd el mondani, és aztán hosszú évek után is észreveszed, hogy még mindig Ő az a „bombázó” (bocsánat, de szándékos a kifejezés), akibe egykor, az Isten vezetése szerint, beleszerettél.

Forrás

Ige mellett

ÉNEKEK ÉNEKE 5.

"Nyisd ajtó kedvesem..."
( Énekek éneke 5. )

MI A HÁZASSÁG EGYIK NAGY ELLENSÉGE?

 A házasságban a legnagyobb próbatétel a közöny. Minden kísértésnél veszélyesebb. Peregnek a hétköznapok, igyekszünk helyt állni, és a legfontosabb emberre, a házastársunkra már nincs erő, idő, türelem. Mindent megszürkít a megszokás és a mindennapok pergése. Bizony sok panaszt hallottam már arról, hogy tíz éve nem érintette meg az egyik házastárs a másikat: „hosszú évek óta nem nyúlt hozzám; csak élünk egymás mellett”. Ezt a közönyt most a feleség szempontjából írja le az Ige, de mindkét felet veszélyezteti.* A férj bebocsáttatást kért feleségéhez, de az nem engedte be, maga akart maradni éjszaka, ezért hiába zörgetett a férj (2-4). Amikor pedig a feleség meggondolta magát, a férj már elment (5-6). Ekkor döbben rá a feleség, milyen fontos számára a férje (6-8), és nincs nála különb férfi (9-16). Keresésére indult az éjszakába, de egyedül kiszolgáltatottá, sebezhetővé vált (7). Világossá lett az Ige üzenete: nem élhetek anélkül, akivel egy testté szőtt az Isten. Nem elég egyszer ajtót nyitni egymásnak, hanem folyamatosan figyelni kell arra, hogy nyitva maradjon ez az ajtó: Isten felé, és a hitvestársam felé. 

*Megjegyzés: A magyarázók szerint az ötödik fejezet első verse még a nászéjszaka leírása, de a második verstől már férjről és feleségről beszélhetünk, mégpedig úgy, hogy az első és második vers között hosszabb idő telhetett el. Közben a feleség közönyös lett férje iránt, amit a feleség álma szemléltet (2-4).

Forrás: Ige mellett

ÉNEKEK ÉNEKE 4.

" ... szép vagy kedvesem ... "

( Énekek éneke 4. )

MILYEN A MENYASSZONY, ÉS MIÉRT LESZ FELESÉGGÉ? 

A vőlegénynek a legszebb (1-7), nemcsak a lelke, hanem a teste is: formás, illatos, kívánatos, úgy, ahogy senki másé. A menyasszonynak mindene szép, semmi hibát nem talál benne a vőlegény (7).* A menyasszony szép, de ő a vőlegényé, illetve a feleség a férjéé: egy testté lettek,birtokolják egymást, egy olyan viszonyban, ami senki más emberrel nem jöhet létre, csak azzal az eggyel. Akkor van áldás egy házasságon, ha a volt menyasszonyunk, 30 és 50 év után is olyan gyönyörű és kívánatos számunkra, mint amilyen akkor volt, amikor észrevettük, megdobbant láttára a szívünk (9-11), és kihívtuk őt más férfitekintetek sűrűjéből a saját kertünkbe (12-16). Ezzel azt is vállaljuk, hogy gondoskodunk róla, egy életen át, ő, pedig fészek-meleget teremt nekünk. Lehetnek kísértéseink, de eleve lehetetlen, hogy még másvalakivel ugyanezt átéljük. Ez olyan lenne, mint más poharából inni, hogy csak a legenyhébb példát említsem. 

*Megjegyzés: A menyasszony megdobbantotta a vőlegény szívét (9-11). Ezért a vőlegény hívja a menyasszonyt (8), felelősen felvállalja őt, birtokba és oltalmába veszi. Lehozza a hegycsúcsról, más férfitekintetek színpadáról, oroszlánok barlangjából, ahol szépségét mindenki látja és kívánja, és bezárt kertbe viszi, ahol csak az övé lesz (12-16). Ebben a kertben mindene meglesz, gránátalma, élő víz, sokféle gyümölcs, gazdag egzisztencia.

Forrás: Ige mellett

ÉNEKEK ÉNEKE 3.

".... megragadtam, nem is engedem el ..." 

( Énekek éneke 3. )

MIT MOND A PÁRVÁLASZTÁSRÓL AZ ÉNEKEK ÉNEKE? 

A mennyasszony álmáról van itt szó, amelyben elveszítette, és újra megkereste, megtalálta kedvesét (1-5). 
- A párunkat keresni kell, álmainkat, vágyainkat is felvállalva (de a hamis illúziókról lemondva), hogy azt találjuk meg, akiben az álom valósággá lehet, és aki mással nem pótolható, mert számunkra egyetlen.*

 - A párunkat felelősen fel kell vállalni, egy életre szólóan. Ezt festi le, keleti színekkel a nászmenet, amellyel a vőlegény, királyi módon „megkoronázva” (11) ment a városból, vidéki, napbarnította mennyasszonyáért (1,5), hogy azt magával vigye (6-11). Itt minden királyi gazdagságú, ezt szemlélteti a gyaloghintó leírása (9-11): mindez az elköteleződést fejezi ki, a házasságkötés egyszeriségét, örökre emlékezetes voltát.** 

- A párválasztásnak üdvösséges távlatai vannak. Erről ritkán beszél az Ige, mert Jézus Krisztus szerint sem lesz odaát házasság (Lukács 20,35), de akivel itt elköteleződtünk, az odaát is megkülönböztetően fontossá lesz számunkra, ezt nem tagadja az Ige.***

* Megjegyzés: A keresés próbatétele, az elvesztés lehetősége jelzi, hogy mennyire fontos számomra. Akit elveszíthetek, azt tudom igazán megragadni (4).

**Megjegyzés: A párválasztással, a férfi felvállalta azt a nőt, akit védenie kell, és akiről gondoskodni köteles; a hatvan vitéz jelzi ezt a kötelességet (7-8). A vőlegény legbecsesebb dolgait adta a menyasszonynak, mert mindenre kész érte.

***Megjegyzés: A párválasztással, a férfi felvállalta azt a nőt, akit védenie kell, és akiről gondoskodni köteles; a hatvan vitéz jelzi ezt a kötelességet (7-8). A vőlegény legbecsesebb dolgait adta a menyasszonynak, mert mindenre kész érte.

Forrás: Ige mellett

ÉNEKEK ÉNEKE 2.

" ... mint liliom a tövisek közt ... " 

( Énekek éneke 2. )

MIT MOND PÁRUNKRÓL AZ ÉNEKEK ÉNEKE? 

Ő az egyetlen számunkra, milliók között az egyetlen egy, senki mással nem lehetek olyan kapcsolatban, mint vele. Mindenki más tövis, mert ő a liliom (1-2); mindenki más fatörzsek megkülönböztethetetlen soksága az erdőben, de ő árnyékot és gyümölcsöt adó almafa számomra. Az iránta táplált szerelem szép lassan bontakozik ki (7), de hirtelen is beteggé tehet; noha a szerelemre való képesség egy életen át megmarad (4-5). Szent feladat, hogy egy életen át, párunk iránt bontakozzon ki ez a szerelem; iránta bontakozzon ki újra meg újra ez a vonzalom: az iránt, akit az Úr nekünk adott. Ő mindig a legszebb maradjon számunkra: akkor is, amikor megnyúlnak az árnyak, és hűs szél támad, azaz eltelt az idő (17); és akkor is, amikor veszélyeztetik a „rókák”, a „fiatal rókakölykök” sokféle kísértései a szőlőt (15). Ő akkor is olyan maradjon számunkra, mint a gazella (9), mindig friss, fiatal, és tavaszt hozó (11), kellemes hangú, bájos (14).

Forrás

Ige mellett

ÉNEKEK ÉNEKE 1.

"De szép vagy kedvesem, szemeid galambok ..." 

( Énekek éneke 1. )

MIRŐL SZÓL AZ ÉNEKEK ÉNEKE? 

Ezt a bibliai könyvet úgy érthetjük, mint álmélkodó visszhangot a teremtéstörténet befejezésére: „férfivá és nővé teremtette őket, és megáldotta őket” (1 Mózes 2,23-25). „Az, amiben leginkább adós a keresztyénség mondanivalóval, az a férfi-nő kapcsolat. Itt évszázadok óta nincs más mondanivalónk azon kívül, hogy fiaim, ne tegyétek! Nos, erről mondok valamit, de úgy, hogy elrejtőzöm Teilhard de Chardin mögé.  Amikor ez a tudós teológus beszámol egész szellemi fejlődéséről, akkor nem tudja lezárni a művét anélkül, hogy ne szólna a „nőiről” (nem csupán a nőről, hanem a nőiről). Minden csak női szem sugárzatában, és befolyására bontakozott ki bennem. Mondja ezt egy jezsuita szerzetes. A nemek kölcsönös vonzódásában rejlő és kifürkészhetetlen erőktől nem durva szakítással kellene elfutnunk.” 

(Farkas József)

Forrás

Ige mellett