A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kegyelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kegyelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. december 28.

„Nem késlekedik az Úr az ígérettel…”


Kép forrása: Lydia

"A kegyelem az, hogy Isten megteszi értünk,
amit mi soha nem tudnánk,
és nem is érdemelnénk."
( Joyce Meyer )

(1.Péter 3: 1.13)

Nem az a vigasz számunkra, hogy a mindenkori gúnyolódókra* előbb-utóbb lecsap az Isten haragja, ahogy történt ez az özönvíz korában (6), és történik majd ezzel a világgal is, amikor az Ige szerint tűz martalékává lesz (7). Az igazi vigasztalás az, hogy Isten nem késlekedik az ígérettel, és amikor eljön, akkor türelemmel jön el, mert nem azt akarja, hogy némelyek elpusztuljanak, hanem azt, hogy mindenki megtérjen (8-9). Isten nem késik, eljön. Ne számolgassuk az időt, hiszen Isten előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap (8). Mi éljük meg a jelent, már ezzel a reménységgel, minden percet úgy, hogy új eget és új földet várunk, az Ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik (13). Jézus Krisztus eljövetelével ez az „új” már a miénk (Lukács 17,21).

Forrás: 
Ige mellett

2023. augusztus 3.

Szeretettel Lélek által




Kolossé 1,1-8

A szolgálat. A szeretet gyakorlása, nem csak az arról való könnyes szemű zengedezés. Keresi a szolgálat lehetőségeit.
Mert az élő szeretetnek az oka, előfeltétele ez a bizonyos, igazán megértett isteni kegyelem.
Az új fordítású Bibliából így olvastam az apostol öröméről, arról, hogy a kolosséi szolgatárstól Epafrásztól hallott a városban élő keresztyének szeretetéről: „Ő hozta nekünk a jó hírt a Lélektől kapott szeretetetekről." Károli így fordította: „Aki meg is jelentette nékünk a ti Lélekben való szereteteteket." A görög szöveg nyers fordítása még ennél is egyszerűbb: „és elmesélte nekünk, a ti szereteteteket a Lélekben."
Milyen ez a szeretet, amely a Lélekből ered; ami az igazán megértett kegyelemre alapszik?
Az előbb hallottuk, olvastuk. Hát olyan, hogy: „gyümölcsöt terem és növekedik". A Lélekből fakadó szeretet nem stagnál, de legfőképpen: nem sorvad el. Növekszik. Egyfolytában. Attól a naptól fogva, ahogy az ember igazán megérti Isten, vele közölt, számára elkészített és beteljesedett kegyelmét.
Aki nem érti, nem fogadja el, mert nem fogja fel Isten kegyelmét, annak csonka lesz a szeretete. Hiányos. Torz. Vagy szelektáló; válogatós. Kényeztető. Nyálas. Kényszerű. Számító. Képmutató. Emberi. Emberi, de nem isteni. Mert érzésekből és nem a Lélekből táplálkozik.
Az érzésekre, érzelmekre hagyatkozó szeretet ontja magából a szebbnél szebb jelzőket. Szeretlek, mert aranyos vagy. Szeretlek, mert jó tanuló vagy. Szeretlek, mert segítesz. Szeretlek, mert szeretsz. Szeretlek, mert gondoskodsz rólam. Szeretlek, mert okos vagy. Szeretlek, mert fitt vagy. Szeretlek, mert megelégítesz. Szeretlek, mert hiszel nekem. És így tovább.
Az isteni kegyelmet igazán megértő szeretet, ami a Lélekből ered, nem tud ilyen szép szavakat felsorolni. Sőt! Mintha éppen az ellenkezőjét mondaná! A lényeges különbség, valójában egyetlen szón fordul meg. Behelyettesíti azt, hogy „mert"! Szeretlek nem azért: „mert", hanem „annak ellenére". Nem azért „mert", hanem: „pedig". Nem azért „mert", hanem: „akkor is".
Szeretlek - mondja a kegyelemért hálát adó, Lélekből jövő, jézusi szeretet - annak ellenére, hogy modortalan vagy. Szeretlek, pedig nem végzed el a kötelességedet. Szeretlek akkor is, ha nem segítesz. Szeretlek annak ellenére, hogy most nem szeretsz. Szeretlek, pedig nem törődsz velem. Szeretlek, akkor is, ha butuska vagy. Szeretlek annak ellenére, hogy pocakod van. Szeretlek, pedig nem adod meg azt, amire vágyom. Szeretlek akkor is, ha még nem hiszel nekem.
Tudsz-e így szeretni? Ilyen „pedig" módon. Ilyen „annak ellenére" módon. Ilyen „akkor is" módon. Elmondaná-e rólad valaki, hogy hallott a te szeretetedről, amely a Lélekből jött?
Gondold csak végig most magadban azokat, akikről azt mondod, hogy szereted őket! Hányan vannak olyanok, akiket „annak ellenére", „akkor is" szeretsz, akármilyenek, akármit mondanak neked? Na, és a többiek, akik „papírforma szerint" keresztyének? Őket miért nem tudod szeretni? És azok, akik távol vannak az Úr Jézustól, miért vannak előrébb a listádon? Mert „érdemes"; mert „megéri" őket szeretni? Mit kapsz tőlük, amit a Krisztusban testvéreidtől nem kapsz meg? Ha nyújtanak valami pluszt, akkor te visszaajándékozod őket a bizonyságtételeddel? Ha igen; milyen hatással van rájuk? Ha nem; miért nem mersz beszélni arról, ami, netán itt, most, vagy máskor is olyan sokat jelent neked!?
Tudsz-e szeretni - Lélekből? Ha ráéreztél már Isten rajtad, veled gyakorolt kegyelmességének hatalmasságára, az biztosan változást hozott az életedben. Az Istentől jött változást úgy hívják: áldás. Ez azonban olyan ajándék, amit nem szabad megtartani, hanem meg kell osztani másokkal. A mostanában oly' divatos brazil írót idézem: „Légy áldott. Ahogy megváltoztatod a saját életedet, ugyanúgy változtasd meg a körülötted élőkét is."
Vagyis: ha igazán megismerted Isten kegyelmét, akkor oszd meg ezt az ismeretedet másokkal is!

Forrás
Parókia.hu