Biblikusan, Igaz Férfi és Nő

Tanulságos igehirdetés! 

Igét hirdetett: Sikó Mihály

1 Mózes 1,27 - Károli fordítású

Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá [Máté. 19,4. Márk. 10,6.] és asszonynyá teremté őket. 

Biblikus Férfi

Milyen a Biblia szerinti férfi?Vagy Isten milyennek akar minket férfiakat látni?
http://igehirdetes.ma/pr%C3%A9dik%C…/milyen-az-idealis-ferfi

Biblikus Nő

Vajon milyen az ideális, az Isten szerinti, a Bibliában leírt nő?Te vajon ilyen vagy?Vagy szeretnél ilyen lenni?
http://igehirdetes.ma/pr%C3%A9dik%C3%A…/milyen-az-idealis-no

Randitanácsok

Randitanácsok
A tiszta együtt járás alapelvei

1. Törekedjetek minél többet közösségben lenni
Ifjúsági együttléteken, kirándulásokon, ünnepeken, szűkebb-tágabb családi körben, baráti társaságban stb. Egyrészt fontos, hogy lássuk a párunkat mennél több szituációban, lássuk, mire, kire hogy reagál. Egész más oldalát ismerjük meg a párunknak kettesben, mint másokkal. Másrészt a közösségi együttlétek kitűnő alkalmak arra, hogy megtapasztalhassátok, mennyire szoros kapcsolat alakulhat ki közöttetek, ha nem kézen fogva, egymásra cuppanva töltitek az időt, hanem szövetséget kötve a közösséget építitek. Ha beszélgettek azokkal, akik egyedül vannak, ha keresitek az alkalmat, hogy segítsetek. Ez -elismerem- első pillantásra szokatlan tanácsnak tűnik, mármint hogy ne kettesben legyetek állandóan, de van értelme: sokszor lesz az életben "közös küldetésetek", akkor is, ha nem vagytok együtt. És valljuk be, sokszor zavaró lehet, főleg kisebb társaságban, ha egy pár "nem száll ki egymásból"

2. Lehetőleg ne maradjatok "intim" kettesben
Ezen például egy üres lakás üres szobáját értjük, valamelyikőtök szobáját, ággyal, vagy közös sátorozást kettesben. Falakkal, egyébbel lehatárolt teret. Még akkor se aludjatok kettesben egy szobában, ha halál biztosak vagytok magatokban. Nem azért mert nem bízunk bennetek, hanem mert a szexuális hevület robbanásszerűen előtörhet, és mindent tarolhat. Olyan küzdelem, amiben nagyon könnyű alulmaradni. (Emlékeztek Enikő és Géza tapasztalatára? Vagy Fanniéksátras kirándulására? Nekik sikerült, de nem volt könnyű.) Magam is emlékszem egy biciklitúrára, ahol olyan volt a társaság, hogy együtt aludtunk. Nem kérek többet olyan küzdelmet... Még úgy sem, hogy utána erősebben kerültünk ki. Ez olyan dolog, amit nem éri meg, hogy megkockáztassuk. A hormonok csak arra várnak, hogy kitörhessenek : )

Ez persze nem azt jelenti, hogy sohasem lehettek kettesben. Az az idő tényleg a múlté. Csak tudatosítsátok magatokban a "veszélyhelyzeteket", és úgy legyetek kettesben (séta, kirándulás, közös forró csokizás, közös tanulás stb.), hogy feleslegesen ne teremtődhessenek helyzetek.

3. Rendszeresen szakítsatok időt lelketekről, legbelső életetekről beszélgetni.
Ennek a fontosságára nem lehet eléggé felhívni a figyelmet. A szerelem idején olyan szépnek, teljesnek látjuk a kapcsolatot, olyan összeillőnek tűnik minden, hogy anélkül elmúlhat a szerelem, hogy két ember a legbelsőbb életéről szót váltott volna. Idő, tér, "gyakorlás" kell ahhoz, hogy két ember ne csak a felszínen ossza meg az élményeit, érzéseit. Erre szükség van akkor is, ha pár nem hisz Istenben. Érzéseiket, gondolataikat, nehézségeiket nekik is meg kell osztaniuk egymással, hogy többek között ne váljanak egy háztartásban élő idegenekké. Hívő pár esetén a következő lépcsőfok a közös ima, Isten előtti közös elcsendesülés. Ez olyan mély lelki kapcsot hozhat létre, ami bármin átsegíti őket.

4. Tegyetek közös jó elhatározásokat.
Például hogy örömet okoztok embertársaitoknak. Szeretitek a "nehéz" embert. Naponta dícsérjetek meg valakit. Terjesszetek pozitív pletykát. Segítsetek szüleiteknek a házi munkában. Szokjátok meg, hogy jót tesztek egyedül és közösen is. Ezeket megtéve, megosztva maradandó köteléket fontok magatok közé.

5. Munkálkodjatok valamin közösen.
A rendszeres gyerekvigyázás ifjú házasoknál hihetetlen jó kezdet a jövőbeni együtt munkálkodáshoz. Egyrészt jó belekóstolni a jövőbe, másrészt sokat tanulhatunk nemcsak a gyereknevelésről, de a párunkról is. Egyik ismerősöm elmondta, hogy amikor először mentek gyereket vigyázni együtt még az együtt járásuk idején, nagyon jó volt látnia, hogy párja milyen talpraesetten old meg helyzeteket. Akkor gondolta először komolyan, hogy milyen jó apa válhat majd ebből az emberből.

Nagyon jó tapasztalatot szereztünk erről a férjemmel a 12 évvel ezelőtti varsói taizéi találkozón. Még az együtt járásunk elején volt, hogy együtt utaztunk ki. Jelentkeztünk segítőnek. Nem ételt kellett osztani, amire gondoltunk, hanem az egyik nagy imasátorban kellett "járőröznünk" jó korántól, és meg kellett kérnünk az imahelyen kényelmesen elhelyezkedő, fekvő fiatalokat, hogy húzzák össze magukat, hiszen még több ezren jönnek, és csak akkor férnek be, ha ténylegösszehúzva ül mindenki. Nagy volt a sátor, szét kellett válnunk. A feladat jóval kívül esett a komfortzónánkon. Na jó, utáltuk csinálni a nem mindig pozitív visszajelzések miatt. Csak amiatt nem adtuk vissza a feladatot, mert elhatároztuk, hogy együtt csináljuk, egy-egy pillantással erősítettük meg egymást. Ez hatalmas tapasztalat volt számunkra arról, hogy ki tudunk tartani valami kellemetlen elvégzésében, egymást segítve. Reméltük, ez a jövőt vetíti előre. (Bejött : ) 

6. Keressetek, és legyetek építői egy jó keresztény közösségnek.

Ne süppedjetek egymásba. Járjatok jó közösségbe: fiatalok közé, kirándulásra, szentmisére (nem hívő pár esetén akkor, ha lehetségesnek látjátok). Leginkább egy hívő közösség tud indítást adni egy nem hívőnek, hogy Istenre találjon. Segít kitartani az elhatározásban is. Keressetek tisztán készült párokat, és beszélgessetek velük. Jó pár buktatót kikerülhettek, ha tudjátok, másoknak mivel volt nehézségük. Vannak nagyon jó találkozók együtt járóknak, jegyeseknek.

(Alapgondolatok: Tomka Ferenc: Biztos út 140.o.)

Forrás: http://biztosut.blogspot.com/

Randikalauz - Könyvajánló

Könyvajánló

Randikalauz

Dr. Henry Cloud & John Townsend 

- Határvonalak a párkeresésben -

Milyen határvonalakat kell meghúznunk a randevúzásban ahhoz, hogy kapcsolataink ne fájdalmakhoz és csalódásokhoz, hanem érettebbé válásunkhoz vezessenek, és segítsenek életre szóló társra találni? A másik nemmel való ismerkedés és a társkeresés sok csapdáját és buktatóját elkerülhetjük, ha megtanulunk felelősséget vállalni érzéseinkért, viselkedésünkért, életünkért. Hogyan fejlődhetnek a tartós és egészséges kapcsolatokhoz szükséges képességeink, miért nem tolerálhatjuk a hazugságot, hol a határ a randevúpartnerek testi kapcsolatában, hogyan állapíthatjuk meg, hogy ki illik hozzánk, és ki nem - ilyen és ehhez hasonló gyakorlati kérdéseket tárgyal könyvében a szerzőpáros sok esetleírással szemléltetve mondanivalóját. Valószínűleg sokan tapasztalni fogják, hogy miközben a könyvben ismertetett alapelveket és útmutatásokat olvassák, gyökeresen átalakul az emberi kapcsolatokról való gondolkodásuk.

Ismerkedj okosan!

Hogyan talál rá az ember az „igazira”? Van, aki „sorsszerű” találkozásra vár, van, aki csak álmodozik, vagy mindenkiben, aki kedvesen néz rá, potenciális partnert lát, van, aki eleve elutasítja a próbálkozásokat, mert nem akarja „megégetni” magát – szóval a randevúzás kérdése sokaknak okoz fejtörést.

Pedig ismerkedés nélkül sok olyasmit is beleképzelhetünk egy másik emberbe, ami nincs benne, csupán mi szeretnénk látni azt. Később viszont keserű csalódásról beszélünk, ha a valódi tapasztalataink ennek ellentmondani látszanak. Egy jóízű beszélgetés a kezdeti rokonszenv idején valódi betekintést is adhat a másik gondolkodásmódjába, érzelem- világába. Ehhez persze előfeltétel az őszinteség, mind magunkkal, mind a másikkal szem­ben. A társkeresés időszaka a nagy felfedezések ideje, ami – jól kijelölt határvonalak között – lehetőséget ad a személyiségünk fejlődésére, és a kapcsolatteremtéshez szükséges készségek tanulására, vagyis az éretté válásra. A keresztény szellemiségű Randikalauz – Határvonalak a társkeresésben című könyv szerzői, Dr. Henry Cloud és Dr. John Townsend szerint nem magával a randevúzással vagy ismerkedéssel, hanem az emberekkel van a baj, hiszen csak lelkileg és jellemükben érett emberek képesek egészséges kapcsolatokra. Ha kerülünk bizonyos dolgokat, amelyekkel ártalmas módon is lehet élni, még nem oldjuk meg az alapvető problémát, az emberi éretlenséget. A gépkocsibaleseteket sem az autók okozzák, hanem az autóvezetők felelőtlen viselkedése. Azért, hogy a házasságok egy része válással végződik, szintén nem a házasság intézménye a felelős.

A könyvvel kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy az amerikai kultúrában a randevúzás jelentése nem ugyanaz, mint nálunk. Ez inkább oldott, baráti kommunikációt jelent a két nem között, és nem elkötelezett kapcsolatot. Ebből fejlődhet ki a komolyabb ismerkedés (mi ezt hívjuk randevúzásnak), amely felelős­­ségteljes, házasságra kész felnőttek számára alkalmas kapcsolatforma. A romantikus érzések is csak ilyen emberek számára valók, mivel ezeknek a célja az, hogy felkészítsenek bennünket a házasságra. Sokkal jobb esélyekkel indulunk a társkeresésben, ha érett felnőttként veszünk részt benne, nem pedig lázadó tinédzserként.

Bár a társkeresés helytelen gyakorlata fájdalomhoz is vezethet, a megfelelő határok között viszont jó gyümölcsöket terem. Rengeteg dolgot tanulhatunk az ismerkedés során mind a saját személyiségünkről, mind a másik nemmel való kommunikációról. Felismerhetjük azt is, hogy nem feltétlen azok a tulajdonságok értékesek hosszú távon, amelyek először vonzanak a másik emberhez. A másik nemmel való ismerkedés segít megtanulni azokat a készségeket is, amelyek szükségesek egy bensőséges párkapcsolathoz, de amit legtöbb fiatal nem tud elsajátítani a családjában. Számos problémának elejét vehetjük, ha egy­értelművé tesszük értékrendünket, fontossági sorrendünket és erkölcsi normáinkat.  Onnan lehet tudni, hogy feladtuk egészséges határainkat, hogy nem merünk önmagunk lenni, nem a megfelelő személlyel randevúzunk, vagy nem az értékrendünk és céljaink vezérelnek, hanem a múltbeli sérüléseink és magány­érzésünk.

Az ismerkedés természeténél fogva kísérleti jellegű, hiszen meg akarom ismerni a másikat, hogy el tudjam dönteni, szeretném-e magam elkötelezni mellette vagy sem. Ilyenkor még könnyen ki lehet szállni a kapcsolatból. Ezért lelkileg komolyan megsérülhet az, aki túl sok érzelmet fektet be egy kapcsolat kezdeti, kevés elkötelezettséggel járó szakaszában. Amikor az egyik fél kezdi úgy érezni, hogy a kapcsolat nem abba az irányba halad, amerre a másik gondolja, kötelessége ezt őszintén megmondania neki. Ne tápláljunk hamis reményeket a másikban, mert ez is a hazugság egyik formája – írják a szerzők.

Minden kapcsolat alapja az őszinteség. Ha valakit egyszer hazugságon kaptak, nagyon nehéz újra megalapoznia a bizalmat. Ha olyan tényekkel kapcsolatban, mint például az anyagiak, múltbeli kapcsolatok, vagy a másokkal való találkozás  a legenyhébb hazugságon is kapjuk a partnerünket, tekintsük intő jelnek, ami felett nem szabad elsiklanunk. Ha nem akarunk a hazugsággal közösséget vállalni, először is mi legyünk őszinték! Legyünk a „világosság fiai” – tanácsolja a könyv –, és akkor hasonlókat fogunk magunkhoz vonzani, míg azok, akik sötétségben járnak, nem tudják majd elviselni az általunk képviselt világosságot. Az őszinteség önmagunk vállalásával történik. Azzal, hogy kimondjuk, mi tetszik nekünk és mi nem, vagy hogy mi az, ami bánt vagy zavar bennünket.

A legtöbb ember, mikor az ideális társat keresi, a fejében listát készít azokról a tulajdonságokról, melyek fontosak neki: „Legyen a társam humoros, okos, karcsú, szőke hajú, és persze mindenképpen szeressen kirándulni.” A házasságok viszont általában nem azért mennek tönkre, mert valaki már nem elég karcsú, megritkul a szőke haja, vagy nem szeret kirándulni, hanem inkább a jellembeli hiányosságok miatt. Az ízlésbeli különbségek színesebbé, változatosabbá teszik az életet, de a jellem az, amely hosszú távon meghatározza a kapcsolat minőségét. Súlyos jellembeli hibákkal, mint például a tisz­teletlenséggel, kétszínűséggel, önigazultsággal nem szabad kompromisszumot kötni. Ízlésbeli elvárásaink egy része viszont túlságosan korlátozó, ezért nagyobb nyitottságra kell törekednünk. Néha kellemes meglepetés éri az embert, ha elég nyitott ahhoz, hogy megismerkedjen valakivel, aki első látásra nem tűnik álmai netovábbjának.

Sokakat a múltjuk akadályoz meg az egészséges párkapcsolat kialakításában. Ahelyett, hogy azon kesergünk, hogy milyen kevés az igazán „jó parti” ebben a világban, tanuljunk a múltunkból, hogy mik azok a kapcsolati minták, amelyek eddig tévútra vezettek minket. Vállaljuk a felelősséget a hibáinkért, és ne másokat okoljunk miattuk – javasolják a szerzők. Felejtsük el azt a téveszmét, hogy mi mindent tökéletesen csinálunk, csak még nem találtuk meg az „igazit”.

A könyv még arról is ír, hogyan különböztessünk meg egy jó barátságot a szerelemtől, mik a veszélyei annak, amikor az ellentétek vonzzák egymást, hogyan tudunk búcsút inteni a hamis reményeknek, valamint hogy mi a konfliktusok szerepe egy fejlődő kapcsolatban. Segít megérteni egy kapcsolat fejlődési szakaszait, hiszen csak olyan mértékben mondhatjuk, hogy ismerünk valakit, amilyen mértékben tapasztalatokat gyűjtöttünk róla. Ha bölcsen alkalmazzuk ezeket a határokat a társkeresésben, akkor őszintébb, figyelmesebb, felelősségteljesebb és szabadabb emberekké válunk, és hasonló fejlődésre ösztönözzük azokat is, akikkel kapcsolatba kerülünk. A világszerte jól ismert keresztény pszichológus szerzőpáros által megírt könyv használható útmutatót ad azok számára, akik szeretnének felelősen készülni egy életre szóló kapcsolatra.

Találka egy ismeretlennel

Mivel a fiú középiskolás korában kissé félénk volt, nemigen merte találkára hívni a lányokat. Egy nap egy barátja így szólt hozzá: “Hékás, egy nagyszerű találkát szerveztem neked szombat estére! Minden elő van készítve.“

Kivel? kérdezte a fiú. Kiderült, hogy a barátja unokahúgáról, Dóráról van szó. A fiú még nem találkozott, sőt még nem is ismert egyetlen Dóra nevezetű lányt sem. – Ó, nem! tiltakozott a fiú. – “Nem megyek el egy ismeretlennel randizni! “

- Ó, ezen ne problémázz! – mondta a barátja. Dóra egy klassz lány, és hidd el, igazán csinos. De ha nem hiszel nekem, van egy ötletem, hogyan bújj ki a találka alól, ha nem tetszik a kinézete.

A következő volt a tennivaló: A fiú elmegy a lány lakására, és amikor ajtó nyit, alaposan szemügyre veszi. Ha tetszik a látvány, minden rendben. Ha pedig csúnya a lány, rögtönöz egy asztmarohamot: “Aaaaahhhhhhhgggggg”. A lány megkérdezi, mi a gond, a fiú meg azt mondja: “Az asztmám!” – Igy aztán le kell mondani a találkát. Ilyen egyszerű, és nem lesz semmi gond. – A fiú beleegyezett.

Igy hát elment Dórához. Kopogtatott, és ő nyitott ajtót. Ahogy ránézett a lányra, meglepetten látta, hogy igaza volt a barátjának. Gyönyörű lány volt Dóra! Csak állt az ajtóban, és nem is tudta mit mondjon. A lány is ránézett a fiúra, majd fulladás jött rá: “Aaaaaahhhhhhgggggggg!”

Alkalmazás: 

 Minden bizonnyal téged is utasítottak már el más emberek, mert nem voltál elég jóképű, eléggé kisportolt, eléggé gazdag, elég “vagány” – vagy bármi más okból.

Isten azonban nem ilyen szemmel néz ránk. Amikor Ő ránk néz, szépnek lát bennünket. Elfogad minket úgy ahogy vagyunk. Nem azt nézi milyen a külsőnk, hanem sokkal inkább azt, hogy mi van bennünk, ott belül. 

“Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi ami a szívben van” – 1Sám. 16,7b.

Isten azt akarja, hogy a mi szívünk olyanná legyen, mint az övé – nyújtsuk ki a kezünket mindenki felé, szeressünk mindenkit kinézetétől függetlenül.

Forrás:  

Keresztény Gondolatok

Levél Leendő Házaspáromnak

CSAK BÍZZ AZ ÚRBAN!

Legyen meg az Ő akarata!

Levél Leendő Házaspáromnak

Kedves Szerelmem!

Nagyon várom, hogy végre megismerhesselek! Minden nap álmodozom arról, hogy milyen lesz együtt élni!

Nehéz az érzelmeimet kezelnem. Gyakran megtetszik valaki, de nem akarom, hogy később szégyellnem kelljen magamat előtted! Nem akarom, hogy bocsánatot kelljen kérnem azokért a dolgokért, amiket tettem. Nagyon nehéz így, hogy nem ölelhetlek meg, közben pedig látom magam körül az embereket, akik párkapcsolatban élnek! Nehéz szex nélkül kibírni! Bárcsak te is így várnál rám, tisztán!

Minden nap imádkozom érted és azért, Isten áldjon meg Téged, bárhol is vagy! Imádkozom, hogy megtalálhassuk egymást!

Szeretettel,
Leendő Hitvesed

Ne félj érzelmeidet megfogalmazni és leírni! Fogalmazd meg Istennek, legjobb barátodnak, lelkigondozódnak, vagy papírra vetve leendő társadnak! 

”Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!” 
Zsoltárok 62,9

(Dr. Tamasi József )

Forrás: Eliézer Keresztény Társkereső

http://eliezer.hu/cikk/2016/06/level-leendo-hazasparomnak

A kép  és a szöveg forrása

Facebook

Hogyan található meg a nagy „Ő”, az igazi társ?

Hogyan található meg a nagy „Ő”, az igazi társ? 

1. Nincs sablon. Nincs két egyforma ember. Isten mindenkit az ő személyisége szerint és a vele kialakult közösség alapján vezet

2. A vezetés legfőbb alapja az Istennel Jézus Krisztusban vetett hit által kialakult személyes kapcsolat, amelyet rendszeres ige­olvasás is imádság által, és a bennünk lakozó Szentlélek vezetése szerint gyakorlunk.

3. Az Istennel való kapcsolatban életünk minden dolgát rendszeresen „megbeszéljük”, és kialakul az a szellemi közösség Istennel, amelyben érzékeljük az ő jóváhagyó vagy tiltó akaratát. Vagyis nem a társválasztás kérdése az egyetlen ügyünk, amelyben Isten vezetését kérjük és igényeljük.

4. A társkeresésben racionális, értelmes gondolkodás is segít. Például ne legyen túl nagy különbség közted és a társad között. Se korban, se kultúrában, se műveltségben, se anyagiakban, szóval egyetlen területen sem. A hitben, szellemi elkötelezettségben való nagy különbség különösen kockázatos. Előfordul u­gyan, hogy a testi tűz lángja áthidal nagy különbségeket is. Olykor – ha küldetéstudat is állhat a döntés mögött – még tartóssá is válhat egy ilyen kapcsolat, de általában hosszú távon kiütköznek és gyakran mindent felborítanak a túl nagy különbségek. Ritkán fordul elő, hogy az egymással való azonosulás felülírja és hosszú távon áthidalja a nagy különbségeket is.

5. Hasznos segítséget jelent a társválasztásban, ha vannak körülötted olyan személyek, akik szeretnek, és van elég alázatod és irántuk való bizalmad ahhoz, hogy feltárd előttük az érzéseidet, és tanácsot kérj tőlük. A döntés felelőssége egyedül a tiéd, de a szíved gondolatait és érzéseit jó lemérni és mások látását is figyelembe venni. Gondolok szülők, lelki vezetők, barátok tanácsaira.

6. A társkeresés dolgában Isten belénk épített egy „iránytűt”, egy különleges megérzést, amely szimpátiát és különleges vonzalmat támaszt, és ezzel együtt tisztelettudó tartózkodást is az iránt a személy iránt, akit társamul jelöl. Szerelem? Fénylő ragyogás a szívünkben, amely felvillanyoz és lenyűgöz az illető irányában? „Felette nagy titok ez”– mondja Pál apostol a férfi és nő szent kapcsolatáról. (Ef 5,32) „Meglátni és megszeretni!”– szól a közismert mondás. Ez a megérzés a hívő embert térdre kényszeríti, buzgó könyörgésre, hogy legyen nyilvánvalóvá, valóban ő-e az, akit keresek? Néhány beszélgetésből aztán kiderül, hogy tényleg rátaláltál-e szíved választottjára, vagy az, hogy tévedtél. Erre is van esély. Esetleg kiderül, hogy más van a „bekötött zsákban”, mint amire gondoltál, vagy az illetőnél nem talál viszonzásra a te szíved gondolata. Ebből az is világos, hogy a társkeresés nem egyesélyes. Nem hihetünk abban, hogy minden embernek az egész emberiségből egyetlen másik ember lehet a házastársa. A keresés fázisában több lehetőség merülhet fel. Amíg két ember – egy férfi és egy nő – szent hittel és szívük teljességével nem mondták ki egymásnak az igent, addig a választás többesélyes. Isten szabad akarattal rendelkező, önálló személyiségnek teremtett bennünket, ami azt jelenti, hogy Isten vezetését igényelve és elfogadva, de nekünk kell megtalálnunk a hozzánk illő társat. Amikor mindkét személy (férfi és nő) a hit és a szív teljes bizonyosságával mond egymásnak igent, akkor lezárult a keresés időszaka, és a szeretetben, szerelemben halálig tartó hűség ideje érkezett el.

7. A társkeresés időszakában három területen kell keresni, és megtalálni egymással a harmonikus közösséget. Mindhárom terület szeretetközösséget jelent a másik személlyel. A szeretetközösség három területe az Újszövetség eredeti nyelvén, a görög nyelven a következő: érosz, fileó és agapé. Az érosz (szerelem) a test területe. Szent testi tűz támadt bennem, mert tetszik az arca, a haja, az alakja stb., vágyom rá, hogy boldoggá tegyük egymást. A fileó lelki (pszichikus) szeretetközösséget jelent. Jólesik, öröm beszélgetni vele, megosztani egymással gondolatainkat, a múltunkat, a terveinket, a napi gondjainkat és azok megoldását, a gyengéinket, az olvasmányainkat, a fájdalmainkat, a reménységünket, méghozzá mindent nyíltan és őszintén. Vagyis olyan jó barátok lettünk, hogy nem fogyunk ki a szóból. Olykor parázs vita is kialakul, de mindig létrejön az egység. (Az eljegyzésünk előtti időszakban kérdezte tőlem az édesanyám: „Mit tudtok annyit beszélgetni?”) A harmadik terület az agapé, az Isten szeretetét jelenti. A hit által nyert szeretet ez, amelynek lényege olyan önzetlen szeretet, amely által a társamat akarom boldoggá tenni. Úgy szeretem, ahogyan Isten szeret engem (Jn 3,16). Ennek forrása az a hitbeli bizonyosság, hogy Isten ad bennünket egymásnak, ő szerkeszt eggyé, így az ő áldását, vezetését igényeljük. Ő ad kegyelmet arra, hogy majd egymást szeretetben támogassuk, elhordozzuk, egymásnak megbocsássunk, áldását kérve alapítsunk családot. E hit és szeretet által fogadunk el és nevelünk majd gyer­mekeket. Közös vágyunk és igényünk az Istennel való szoros kapcsolat ápolása.

Hívő emberek számára nyilvánvaló, hogy a harmadik terü­let felfedezése és kiépítése a legfontosabb. Ez Jézus Krisztusban az egymással való hitbeli, lelki és ima-közösséget jelenti. Olyan élő forrás ez, amely – ha gondosan ápoljuk és tisztán tartjuk – egész életünkben frissítő és gyógyító forrást jelent majd. Szikla ez, amelyre a házasságunk felépülhet. Bölcs és hasznos ezt a hitbeli, szellemi és lelki közösséget az ismerkedés időszakában megépíteni. Ez az Istennel és egymással idejekorán megépült közösség a későbbi időkben folyamatosan segítséget nyújt, külö­nösen, ha a másik két területen valamilyen probléma, netán válság fenyegetne.

Az első terület (a szerelem, az érosz területe) az egészséges és boldogan harmonikus házasságban aránylag szűk, de nagyon fontos területe a házaséletnek. Nagyon fontos az ismerkedés idején határozottan vizsgálni magunkban, és érzékelni egymásban is ennek a tiszta szerelemnek a meglétét. A tiszta szerelem és a harmonikus testi közösség hiánya mindent felboríthat a házasságban. Ugyanakkor fontos, hogy kezeljük szentül a szerelmünket, és ne váljon idejekorán testi közösséggé a kapcsolat. őrizzük meg tisztán (testi egyesülés nélkül) magunkat a házasságkötés napjáig! Nem igaz, hogy testi kapcsolat kell ahhoz, hogy a sze­relmünk valódiságáról megbizonyosodjunk. Ezzel foglalkozó szakemberek kimutatták, hogy sokkal többen válnak el olyanok, akik a házasságkötés előtt megkezdték a testi együttélést. Érthető, mert az ilyen kapcsolat által testi és felelőtlen, labilis érzéki alapokra kerül az ember életének legszentebb és legfontosabb emberi kap­csolata: a házasság. Vegyük komolyan, hogy a szilárd, békességes és boldog házasság a lényegét tekintve sokkal inkább lelki és szellemi közösség, mint testi és érzéki! A szellemi és lelki közösség az a jó alap, amelyre építve a testi, érzelmi és érzéki közösség is harmonikus és tiszta örömöt jelent a házasságban.

A házasságban való együttélés legszélesebb területe a fileó, vagyis a lelki (pszichikus) szeretetközösség területe. Ez felöleli a mindennapi életünk teljességét, napról napra és évről évre, a mindig soron lévő problémák megoldását és elrendezését. Nyilvánvaló, hogy életünk hétköznapjaiban naponta ezernyi téma és probléma merül fel, amelyeket a házastársaknak meg kell beszélniük, és olykor nagyon fontos, máskor apró kérdésekben folyamatosan döntést kell hozniuk. A munka, a pénzügyek, a szabad idő eltöltése, a közös és külön programok, a gyermekek elfogadása, majd a nevelésük feladata, az esetleges félreértések, a jövőre vonatkozó tervek egyeztetése stb. mind olyan területek, amelyek kikerülhetetlenül jelen vannak az életünkben. Jó és állandó beszélgető közösségre van szükség a házasságban, időt és készséget adva egymásnak szeretetteljes figyelmességgel, sőt egymást segítő, tiszteletadásban egymást megelőző szeretettel. Pál apostol nagyon tömör fogalmazásban így foglalja össze mindezeket: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe!” (1Kor 16,14) Az ismerkedés időszakában azt kell felismernünk, hogy van-e mindkét félben szeretetből fakadó készség arra, hogy értelmes és harmonikus módon megbeszéljetek mindent, és a sze­retet egységében megtaláljátok a megoldásokat. Az életcél egysége, a közös látásmód kialakulása, a másik fél gondolkodásának és tekintélyének az elfogadása az, amely valószínűsíti, hogy két embert Isten rendelt egymás mellé.

Forrás
Gondolatok a házasságról

 http://szolgatars.hu/gondolatok-a-hazassagrol/

Várakozni sosem könnyű ...

Várakozni sosem könnyű ... nem is szeretnék Neked nagy okosságokat mondani ... de azért ebben biztosan egyetértünk, úgyhogy türelem!

Kép és szöveg forrása

Facebook