2019. november 1.

HA FÉRFI VAGY, LÉGY FÉRFI...


 

Petőfi Sándor

HA FÉRFI VAGY, LÉGY FÉRFI...


Ha férfi vagy, légy férfi,
S ne hitvány gyönge báb,
Mit kény és kedv szerint lök
A sors idébb-odább.
Félénk eb a sors, csak csahol;
A bátraktól szalad,
Kik szembeszállanak vele...
Azért ne hagyd magad!


Ha férfi vagy, légy férfi,
S ne szád hirdesse ezt,
Minden Demosthenesnél
Szebben beszél a tett.
Építs vagy ronts, mint a vihar,
S hallgass, ha műved kész,
Mint a vihar, ha megtevé
Munkáját, elenyész.


Ha férfi vagy, légy férfi,
Legyen elved, hited,
És ezt kimondd, ha mindjárt
Véreddel fizeted.
Százszorta inkább éltedet
Tagadd meg, mint magad;
Hadd vesszen el az élet, ha
A becsület marad.


Ha férfi vagy, légy férfi,
Függetlenségedet
A nagyvilág kincséért
Árúba ne ereszd.
Vesd meg, kik egy jobb falatért
Eladják magokat.
„Koldúsbot és függetlenség!”
Ez légyen jelszavad.


Ha férfi vagy, légy férfi,
Erős, bátor, szilárd,
Akkor, hidd, hogy sem ember
Sem sors könnyen nem árt.
Légy tölgyfa, mit a fergeteg
Ki képes dönteni,
De méltóságos derekát
Meg nem görbítheti.


(Pest, 1847. január.)

2019. október 14.

Istennek, a férjemnek



Istennek, a férjemnek

Istennek, a férjemnek.
Hogyan írhatnék szerelmes levelet annak,
Kinek neve a Szeretet? Hiszen tudom, szeretetem csupán
Szegényes képe annak, ahogyan te szeretsz.
Minden szívből jövő szerető szavam
Bármilyen mély, vagy ékesszóló legyen,
Elhomályosul tiszta, ragyogó szereteted árnyékában,
Mely korlátokat nem ismer.
Te voltál erősségem,
Beléd vetettem bizalmamat.
Mikor elmúlik minden más kapcsolat,
Te végig velem maradsz.
Szeretted bennem a szerethetetlent,
Hűtlenségemre hűséged felelt.
Egyedül te láttad visszataszító oldalam mélyét,
S mikor már senki sem, te szépséget találtál bennem.
Végighallgatad szüntelen zsörtölődésem,
S vádjaim, melyeket szólt tudatlan ajak,
Soha nem erőltetrted rám szereteted,
Türelmesen vártad, hogy elfogadjam azt.
Kétségem sincs, hogy szeretetedre
Teljesen méltatlan vagyok.
Ajándék az, mit ingyen adtál nekem,
Hisz nincs rá mód, hogy kiérdemeljem.
Amire az életnél is jobban vágyok,
A feltétlen szereteted.
E nélkül üres vagyok,
Mit nem tölthet be más teljesen.
Szeretetem mégis korlátlan lehet,
Amíg téged tükröz, a szeretetet.
SZERETLEK, Vőlegényem. Teljes szívemből!
(Patti Bálint verse - Linda Dillow - Lorraine Pintus: ÉRDEMES VÁRNI című könyvéből)

2019. október 5.

Néhány tanács a konfliktuskezelésre



Joshua Harris Társtaláló című könyve által inspirálva osztanék meg néhány tanácsot.

1. Igyekezzünk őszintén hangot adni érzelmeinknek és csalódásainknak, de anélkül, hogy a másikat vádolnánk vagy támadnánk! Próbáljuk meg kérdéssel kezdeni! „Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.” (Péld 11,9) Sok haszna a nonverbális kommunikációnak nincs. Mármint: pl. tányér hangosabb landolása az asztalra ebédkor, huzatos ajtócsattanás zárt ablakkal, puffogó „nincs semmmmi” négy em-mel. Ez csak mélyíti, és nem elősegíti a probléma megoldását.

2. Kedves és szelíd szavakat, kifejezéseket és hangot használjunk! Ne mondjunk olyanokat, amivel könnyen megbánthatjuk a másikat, vagy ami vitát vált ki! „Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.” (Péld 15,1) Bizonyára minden pár tudja, hogy a társ mitől ’akad ki’ a leghamarabb. Kerüld ezért azt!

3. Ne túlozzunk, ne ferdítsük el az igazságot, vagy ne ködösítsünk! Kerüljük az olyan túlzó kifejezéseket, mint például sohasem vagy mindig! 
„Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, ki ki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.” (Ef 4,25)

4. Mondjunk gyakorlati és konkrét példákat! Ha szükséges, készítsünk jegyzetet mielőtt beszélni kezdenénk! Tartózkodjunk az általánosságoktól! Még melegében érdemes dolgokat megbeszélni, mielőtt bárki is elfelejtené a részleteket.

5. Törekedjünk a megoldások keresésére, ahelyett, hogy sérelmeinknek adnánk hangot. Nem az a cél, hogy kiegyenlítsük a számlát, hanem meg kell oldanunk a problémákat. „Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt. Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek … Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.” (Róma 12,17-21) Nincs értelme azt bizonygatni, hogy „Bezzeg ő sem tökéletes!” Tudjuk már előre, hogy ez nem angyalok házassága.

6. Hallgassuk meg, mit mond, mit érez a másik, és mire van szüksége! Próbáljuk meg kinyomozni a háttérben meghúzódó gondokat! „Legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.” (Jak 1,19) Néha hangosabban hallgatunk, mint kellene.

7.Ne maradjunk meg a keserűségben, haragban, ne húzódjunk tartósan vissza, vagy ne makacsoljuk meg magunkat a vitában! Bár ezek az érzelmek nem szokatlanok, bűnt követünk el, ha megmaradunk bennük. 
„Ám haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon.” 
(Ef 4,26)
8. Ne vonakodjunk elismerni saját hibáinkat, és gyorsan bocsássunk meg a másiknak! Vizsgáljuk meg, nem tartunk-e haragot!
„Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt, és ha megtér, bocsáss meg néki. És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.”
 (Luk 17,3-4)
9. Beszélgessünk és tegyünk fel kérdéseket, amíg biztosak nem vagyunk abban, hogy mindketten világosan értjük, mit mond, és hogyan érez a másik! Bátorítsuk egymást, és törekedjünk a megoldásra! 
„Azért tehát törekedjünk azokra, a mik a békességre és az egymás épülésére valók.” 
(Róm 14,19)

10. Eddzük szánkat és szívünket mindaddig, amíg nem tudjuk a megfelelő dolgot a megfelelő időben, a megfelelő módon és a megfelelő okból mondani.
 „Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:
Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.”
 (Ef 5,15-16)

Konklúzióként, a házasság célja, hogy rámutasson a menyasszony-Egyház és a vőlegény- Krisztus kapcsolatára. Ne hozzunk szégyent se egyikre, se másikra! Kezeljük felelősen és gondosan ezt a kérdést életünkben! A célunk maradjon továbbra is növekedni és Krisztus számára elkészülni. Dicsőülne bár meg Isten neve azáltal, hogy engedelmeskedünk az Úr akaratának egy ilyen nehéz területen, mint a konfliktuskezelés a házasságban! Bár sajátítaná el minden család a belső válságból a belső áldásba való átformálódást!

Férfi és Nő


"A jó házasság nem azzal kezdődik, hogy ismerjük egymást, hanem hogy ismerjük Istent."
(Gery és Betsy Ricucci)

Dr. Joó Sándor: 
Férfi és Nő 

"...Örök probléma, állandó téma: a férfi és a nő találkozása. Az is volt mindig, abban a régmúlt világban is, amikor az asszonynak semmi társadalmi helyzete sem volt - meg ma is, amikor a nő egyenjogúsítva van a férfival. Amikor a férfi és a nő találkoznak, mintha mindig szikra pattanna közöttük. Talán alig észrevehetően, talán egészen a tudat alatt, de mindig történik valami... Minden férfi a férfihez másképp viszonyul, mint a nőhöz, és minden nő valahogy másképp viszonyul, valahogy másképp lép fel a nővel szemben, mint a férfival. És a nő, ha akármilyen emancipált állapotban él is, akármilyen modern is, mindig ő marad, és a férfi férfi! Két olyan fél, akik egymás számára vannak teremtve... Emlékeztek: így hangzik az örök teremtési Ige: “Szerzek néki segítőtársat, hozzáillőt.” Igen: a férfi és a nő, egymáshoz illenek, mint két fél, együtt egész, kiegészítik egymást, egymás által válnak teljessé. - Az asszonyra mondja Isten: segítőtárs. Micsoda hatalmas feladat és milyen nagyszerű pozíció: segítségnek lenni! Segítőtárs. Benne van ebben az a gondolat, hogy nélkülözhetetlen, helyettesíthetetlen. Minden nőnek az életben föl van adva a nagy kérdés: mi valósul meg általad ebből a segítségből? mennyire vagy igazán segítőtárs? Mert ebben ugye az is benne van, hogy a nőnem az a valaki, aki körül minden forog, hanem aki a második helyet foglalja el, azt a csendes helyet, ahonnét óriási áldásos erőt jelenthet minden férfi számára, az egész társadalom számára. - Igen, de ez nemcsak a nőtől függ, hanem a férfitől is. Tudniillik attól, hogy a férfi miként viszonyul a nőhöz, hogyan tekinti, igazán úgy-e, mint segítőtársat, vagy akit használhat? Ilyen problémák villódznak mindig, amikor férfi és nő találkoznak egymással. ...."

2019. szeptember 27.

BÁTORTALAN LÉPÉSEINK



BÁTORTALAN LÉPÉSEINK

Azt tartja a közmondás, hogy az okos más hibáiból tanul, a buta pedig a sajátjából. Életem eseményei – sajnos – azt mutatják, hogy általában az olyan leckét tanultam meg, amit saját bõrömön tapasztaltam. Azért ragadtam mégis tollat, hogy hátha lesz – akár csak egy – valaki is, aki tanulni tud mindabból, amit az alábbiakban megfogalmazok.

* * *

Ha az ismerkedésen és barátságon gondolkodom – különös tekintettel a különbözõ nemûek barátságára –, akkor óhatatlanul visszacseng fülemben az a figyelmeztetés, hogy fiú és lány között nem létezik klasszikus barátság. Ugyanis két eset lehetséges: legtöbbször „vibrál“ közöttük valami vonzalom, ami késõbb felszínre is kerül. Ha pedig hiányzik ez a vibrálás, akkor elõbb-utóbb érdektelenné, lapossá válik a kapcsolat, majd kipukkad. Ezt a gondolatot 95%-os biztonsággal magam is osztom. (Azért kis esélyt mégis adok arra, hogy létezhet igaz – minden egyéb szándéktól mentes – barátság fiú és lány között.)
Természetesen, semmi probléma sincs azzal, ha két fiatal azért ismerkedik meg, mert szimpatikusak, esetleg vonzóak egymásnak. Mondhatnánk: ez az élet rendje. Mindent összevetve azonban megállapítható, hogy a különbözõ nemûek barátságát, ismerkedését egyfajta misztika lengi körül. Nem könnyû róla nyilatkozni, sem jó tanácsot adni. Fájdalmas elviselni az ilyen típusú kapcsolatok hiányát, de néha a meglétét is.

Miért is olyan nehéz ismerkedni, barátkozni?

Sokféle oka lehet ennek:
– Van, akit az érzelmei irányítanak, hogy kihez, milyen viszony fûzze; ami becsületes, bár sokszor az érzelmi hullámzásnak kiszolgáltatott megoldás. Másvalaki számításból méregeti, hogy kivel is érdemes barátkoznia.
– Megnehezíti a döntési helyzetet az is, ha valaki minden ismerõsében a nagy õt próbálja beazonosítani. Néha pedig egyáltalán nem tulajdonít jelentõséget egy-egy kapcsolatnak, amirõl késõbb derül ki, hogy valószínûleg jól mûködött volna.
– Az sem könnyíti az ismerkedést, hogy a fiúk olyan nehezen (vagy egyáltalán nem) szánják rá magukat, hogy közelítsenek a másik nem képviselõihez. Ha mégis, akkor pedig általában úgy vezetik fel az õket szorongató kérdést, hogy arra nehéz nem elutasítóan válaszolni.
– De említhetjük még a korábbi csalódások, tévedések és az ezekbõl származó sérülések színes palettáját, amikor a múltbeli rossz tapasztalatok megnehezítik az új barátság indulását. Szinte mindenki „megégette“ már magát valamivel.
Akár azzal, hogy érzéketlen módon visszautasították; vagy nagyon nehezen zárt le egy számára nem kívánatos kapcsolatot; netalán a bizalmával éltek vissza; esetleg érzelmileg zsarolták. A csalódásokon nehéz túllépni, majd bizalommal indulni egy új kapcsolatba.

A problémák hosszas sorolásánál tanulságosabb, ha azt vesszük inkább számba, hogy mit lehet másként tenni.

1. Ha a fiú vonzónak tartja a lányt, akkor ne várjon a hölgy kezdeményezésére; hanem szólítsa meg bátran! Már néhány váltott mondatból – józan mérlegeléssel – sok tanulság leszûrhetõ.
– Mutatott-e érdeklõdést a megszólított lány? Erre a válasz nem csupán a kimondott szavakból, de a metakommunikatív jelekbõl – testtartás, hanglejtés, mosoly vagy fintor stb. – is kikövetkeztethetõ.
– Nincs-e áthidalhatatlannak tûnõ különbség kettõjük között? Hasonló-e a mûveltségük, családi hátterük, lelki és egyéb érdeklõdési körük stb.? Ezek felett – a talán már kialakulóban lévõ vonzalom „lila ködében“ – könnyen átsiklik az ember, pedig a közös jövõ szempontjából igen nagy jelentõséggel bírnak. (Tekintsük figyelmeztetõ jelnek azt, ha valaki már néhány perc után fárasztó, unalmas vagy idegesítõ, mert hosszabb együttlét alatt csak még inkább az lesz!)
Ha ez az elsõ „szûrõ“ pozitív eredményt mutat, akkor az azt jelzi, hogy érdemes ezen az úton tovább haladni. Ha nem ilyen „szívderítõ“ a kép, akkor – bár nem könnyû a döntés, de – mégis bölcsebb ilyenkor abbahagyni, mint késõbb fájdalmas sérüléseket szerezni.

2. Ha az elsõ beszélgetést követi még néhány hasonlóan jó, akkor elõbb-utóbb elhangzik majd a kérdés: „Járhatnánke együtt?“ Ennek megtételéhez – úgy érzem – a fiúk rászorulnak néhány jó tanácsra. Legtöbbször ugyanis izgulnak, illetve félnek a visszautasítástól, ezért örülnek, ha ezt az egy mondatot ki tudják préselni magukból. Pedig, ha már rászánják magukat a nagy lépésre, akkor érdemes jól meg is oldaniuk a feladatot. Mert talán azzal az egyetlen, rosszul idõzített mondattal mindent lerombolnak, ami addig felépült.
Sokkal tanácsosabb ugyanis az eldöntendõ kérdés gyors elsütése helyett (vagy legalább elõtte) néhány mondatban összefoglalni a lány számára, hogy mit gondol a kettõjük kapcsolatáról; majd ugyanezt kérdezze meg a lánytól is! Ezzel elkerülheti, hogy a lány elsõ meglepetésében az eszébe jutó
„nem“-et bökje ki. Ehelyett, kénytelen átgondolni, majd megfogalmazni, hogy mit is jelent számára a kettõjük barátsága.
Ha pedig nem tud azonnali választ adni, akkor némi gondolkodási idõt is kérhet.
A becsületes lányoktól elvárható, hogy a gondolkodási idõt ne nyújtsák vég nélkülire, bizonytalanságban tartva ezzel barátjukat, hanem igyekezzenek minél hamarabb választ adni erre a fontos kérdésre.
Ez a „tisztázó“ beszélgetés jó alkalom arra is, hogy mindkettõjükben megerõsítést nyerjen, hogy közös vágányon, azonos cél felé haladnak-e.
Természetesen, a hívõ keresztyén fiataloknál nem elhanyagolható szempont az sem, hogy lelki társra is találnak-e választottuk személyében? Ez csak „fûszerezi“ a fent vázolt, nem éppen könnyû választást.
Számos, jól induló kapcsolat futott már zátonyra azon, hogy a kérdésükkel az Úr elé álló fiatalok nem kaptak döntésükhöz „igei megerõsítést“. De ennek az ellenkezõje is gyakran megtörtént: a Bibliából kiragadott félmondatok „biztosították“ a közös jövõ alapját, amibõl késõbb sok csalódás és fájdalom származott.

Az „együtt járás“, ismerkedés idõszaka hivatott arra, hogy a fiatalok sokféle szituációban (családi, baráti körben, gyülekezetben, szolgálatban, közös programokon) megfigyelhessék a másik viselkedését. Ekkor kell józanul, nyitott szemmel járniuk, különbözõ élethelyzetekben megismerniük társuk gondolkodását, viszonyulását és szokását. Mindeközben bizalommal fordulva tanácsért az Úrhoz. Mert Ő az, aki mindenkinél jobban ismeri az embereket, megadva a társkapcsolatokban is a tisztánlátást és józanságot, hogy az egymást keresők meg ne tévesszék magukat.

Horváth Mária

2019. szeptember 13.

Kérlek...



Kérlek...

Kérlek, fogadj el olyannak,
amilyen vagyok,
s akkor egyre jobb leszek!
A szeretet az egyetlen kulcs,
amellyel bármely szív
kincseskamráját kinyithatod.

Csak rajtad áll,
hogy mikor helyezed a kulcsot a zárba.
Keménységed és elvárásaid
zorddá és undokká tesznek.
De ha szeretsz,
jóságod sugarában
újra megszelídülök,
és elfogadlak én is.
Ha csak az eredményeim
alapján tartasz értékesnek,
elveszek;
de ha pusztán önmagamért
szeretsz,
sikert sikerre halmozok.
Semmit se tégy, csak szeress,
és felnövök magamhoz.

(Simon András)

2019. szeptember 2.

Kedvesem!



Kedvesem!

Én vagyok a világosság. A világosság, ami ott él benned, és körülvesz minden helyen. Világosságot és életet adok. Benned élek és veled szeretnék dolgozni ezen a földön...kérlek, ne akadályozz meg ebben.
Ma beszélgetni szeretnék veled, s elmondani, hogy az élet, amit neked ajándékoztam teljes lenne, ha nem állnál ellen akaratomnak. Ha csendben meghallgatsz, észre fogod venni, arra törekszem, hogy teljes szabadságot, örömöt és békességet adhassak neked. De az első, hogy megértsd, az életet én adtam neked, s azért vagyok veled, hogy közösen éljük át problémáidat. Nem vagy egyedül...Akarom, hogy tudd, én veled vagyok! Szeretlek és megőrizlek, bíznod kell bennem...Szeretlek és figyelemmel kísérem életedet, terveidet, s a számodra legjobb úton próbállak vezetni. Pihenj meg bennem, kedvesem, s vess ki minden félelmet a szívedből...Ha megérzed jelenlétemet, semmi se tud majd megzavarni, rád ijeszteni. Fogadj el, mert már régóta kereslek. Engedd, hogy része legyek életednek, hisz barátod vagyok...testvéred...társad...Ha nem utasítasz el...Ha megbízol bennem...Ha ráébredsz, ki is vagyok neked valójában...
Kezdjünk egy új utat...egy új közösséget, melyben újfajta, sokkal bensőségesebb módon beszélünk egymással. Mától kezdve éljünk új szeretetben. Szeretetkapcsolatban, mely egész az örökkévalóságig tart. Én hűséges vagyok ígéretemhez, csak a te válaszodra várok. Veled lesz majd erőm, társad és bizalmasod leszek. A mindennapok problémáit is másképp élheted majd át, áldássá válnak számodra, növekedni fogsz általuk. Újra mondom, ne feledd: én vagyok a te Istened, s semmi se történik veled tudtomon kívül. Minden helyzetben ott vagyok veled, minden percben, minden dimenzióban.
Fogadd el ma az életedet úgy, ahogy van. Oszd meg velem életed minden területét. Meghívlak, hogy együtt harcoljunk azért, hogy a problémás területeken is helyre állhasson életed.
Engedd, hogy szíved megérezze jelenlétem, s válaszolhasson szeretetemre és hívásomra...Szeretnélek megtanítani szeretni...Hidd el, meg tudom tenni, ha szeretsz és megbízol bennem. Megígérem, hogy egy teljes élettel ajándékozlak meg.


Szeretve várlak...
 

Jézus 

Forrás: