A Társ

Makovei János 

A Társ

Az Úr Isten mondotta:
„Nem jó az embernek egyedül lenni,
Szerzek néki segítőtársat, hozzáillőt….”

Nem az, akit kutató szemed meglát,
Nem az, aki jól ismeri életed titkát.
Nem az, akit könnyű útitársul kérni,
Nem az, aki megáll távolságot mérni.
Nem az, akit sok ember annak láthat,
Nem, nem az a te Isten-rendelt társad. 

Nem az, aki könnyen feled bút és gondot,
Nem az, akit sokszor élet-gondja rontott.
Nem az, aki vállára veszi az egész világot,
Nem az, aki mindig nagy csodákat látott.
Nem az, akinek soha semmi meg nem árthat,
Nem, nem az a te Isten-rendelt társad.

Nem az, akit szépség ékít, nyers erő ruház,
Nem az, akit te igazán megfelelőnek találsz.
Nem az, aki mindenáron társad akar lenni,
Nem az, aki mindenben „én”- soha nem - „mi”.
Nem az, aki takarja a Napot, csak őt lássad,
Nem, nem lehet az Isten-rendelt társad.

Aki szívét adja, nem kifosztottan összerogyva,
Aki terhet visz, de mindig két kezedet fogva.
Aki maga szenved, ha útközben valamivel megbánt,
Aki nem csak arat, de a vetésben is hittel elszánt.
Ne bánd, ha az érkezőt másként vártad,
Csak ő lehet a tied, az Isten adta társad.

Azt a férfit…

Kerner Mariann

Azt a férfit…

 

Azt a férfit keresem,
Aki megszorítja a kezem,
Törékeny lényem tenyerében virágzik,
Ki az éj leplében mécsesként világít.

Azt a férfit keresem,
Aki kitart– tűzön át, vízen át velem,
Kitől felébred a szárnyaszegett gondolat,
S ki elbírja szikár hátán a gondokat…
Erős hitével pihévé szelídíti őket,
És elűzi lelkemből az aggodalom felhőket.

Annyian tettek sebet, zúztak fél-elemmé,
S magam hitéből lelkem annyiszor vált köddé
Szomorúan néztem az üres hintaszéket,
És darabokba téptem, mi majdnem egész lett.

Nem akarok többé el nem jött telefonokat,
Nem akarok meghiúsult világot, találkozásokat.
Az a férfi, az a férfi jöjjön el,
Ki a csalánok között bennem liliomára lel.

Forrás

Facebook

 

Isten tervez veled!

Isten tervez veled!

 "Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni - talán nem tudjátok? Már készítem az utat a pusztában, a sivatagban folyókat fakasztok.”

  (Ézsaiás próféta könyve 43:19)  

Így év vége közeledtével, az ünnep egyre magával ragadóbb keserédes hangulatában érzed a késztetést a számvetésre. Mi is történt veled, mit hagytál magad mögött, milyen tapasztalatokon mentél keresztül? Pozitív vagy negatív a mérleg? Milyen nehézségeket éltél meg, milyen örömök tették elviselhetőbbé a szürke hétköznapokat? A korán nyugvó nap borongós homályában talán kételkedsz a jövő szépségében is, hiszen annyiszor megtapasztaltad már, hogy nem volt jobb az új év sem az előzőnél. 

Isten egy különleges üzenetet tartogatott neked mára, válaszolva ki nem mondott gondolataidra. Ő számol veled, számít rád, és egy különleges tervet készített számodra! Valami újat, valami egyedit. Valami jót, ebben biztos lehetsz. Életet, melyben utat váj neked a leglehetetlenebb helyzetekben is. Küzdelmet, melyben Ő viseli gondodat. Kalandot, ami soha nem lesz unalmas, és aminek minden percét Vele élheted meg. 

Hidd el, valami készül, valamit készít Neked, és ez lesz számodra a legjobb. Nem mondom, hogy teljesül minden vágyad, nem mondom, hogy úgy fordul majd az életed, ahogy te azt már réges-régen eltervezted. Nem mondom, hogy csupa móka lesz és kacagás, de azt igen, hogy megéri! Isten kezében, a legjobb helyen leszel, és az Ő akarata számodra a tökéletes út.   

Ne feledd, Ő cselekszik! Nem bízza a véletlenre, mert különösen fontos vagy számára. Ha vannak is olyanok, akik megszakították veled az elmúlt évben a kapcsolatot, akik már nem gondolnak, nem terveznek veled, Isten nincs közöttük. Ő számít rád. A legjobbat készíti számodra. Hát kapaszkodj hittel az Ő kezébe, és állj készen, mert a kaland folytatódik! 

Forrás

Reggeli dicséret blogból

VALAKIÉRT

Ismeretlen szerző verseiből

Valakiért

Valakiért

valamit meg kell tenni.

Először – púp a háton,

majd háborító kötelesség,

végül nehéz zsák,

mit görnyedezve kell cipelni

valahová, s akkor derül ki

csak róla, hogy telve arannyal,

mikor elvittük már s letettük.

Úton levők, mi

megértjük-e még idejében,

hogy életünkből az marad meg,

mit másokért tettünk?!

 Tudsz-e imádkozni?

Ha fáj a szíved, tudsz-e imádkozni?
A sok gondok,bajok közt, mond
Istenhez tudsz-e fohászkodni?
Jóban rosszban Isten segítségét kérni?

A boldogság szele ha megérint, mond
Istennek tudsz-e köszönetet mondani?
Ha öröm vagy bánat ér, mond
Istenhez tudsz-e fohászkodni?

A munkádra áldást, mond
Tudsz-e valaha is kérni?
A felkelő Napért, mond
Tudsz-e köszönetet mondani?

A családodért, barátaidért, mond
Tudsz e áldást kérni?
A gyermekeidért,a jövő emberéért, mond
Tudsz-e, mersz-e imádkozni?

Ezért a romló világért, az emberiségért, mond
Tudsz-e megváltást kérni?
Az egyetlent a Megváltót, mond
Meg mered-e szólítani?

Kérni, könyörögni, imádkozni, mond
Mersz-e ilyet tenni?
Mond, megtanultál e valaha valakiért
Csak egyetlen egyszer is imádkozni? 
Tudsz-e imádkozni?

"Ami szívből jön, csak arra dobbannak meg más szívek".

 ( Goethe)

Krisztus keresztjénél

Szabolcska Mihály

Krisztus keresztjénél

Ha ránehezednék lelkedre a bánat,

Hited, önbizalmad magadra hagynának,
Reményed légvárát látnád omladozni,
Krisztus keresztjénél tanulj meg,
Tanulj meg tűrni, imádkozni!

Ha csalódnál abban, akiben reméltél,

S most látnád be későn, hogy hiába éltél,
Óh ne siess senkit átokkal dobálni,
Krisztus keresztjénél tanulj meg,
Tanulj meg másnak megbocsátani!

Jóságodért hogyha gonosszal fizetnek, 

S rosszaságát látod csak az embereknek,
Ne siess hozzájuk hasonlóvá lenni,
Krisztus keresztjénél tanulj meg,
Tanulj meg vég nélkül szeretni!

Vég nélkül szeretni, vég nélkül remélni,

Lelket gazdagító eszményeknek élni...
S megállni mellettük életre, halálra,
Krisztus keresztjénél tanulj meg,
Hinni egy magasabb világban.

Szeretettel Lélek által

Szeretettel Lélek által

Kolossé 1,1-8

A szolgálat. A szeretet gyakorlása, nem csak az arról való könnyes szemű zengedezés. Keresi a szolgálat lehetőségeit.

Mert az élő szeretetnek az oka, előfeltétele ez a bizonyos, igazán megértett isteni kegyelem.

Az új fordítású Bibliából így olvastam az apostol öröméről, arról, hogy a kolosséi szolgatárstól Epafrásztól hallott a városban élő keresztyének szeretetéről: „Ő hozta nekünk a jó hírt a Lélektől kapott szeretetetekről." Károli így fordította: „Aki meg is jelentette nékünk a ti Lélekben való szereteteteket." A görög szöveg nyers fordítása még ennél is egyszerűbb: „és elmesélte nekünk, a ti szereteteteket a Lélekben."

Milyen ez a szeretet, amely a Lélekből ered; ami az igazán megértett kegyelemre alapszik?

Az előbb hallottuk, olvastuk. Hát olyan, hogy: „gyümölcsöt terem és növekedik". A Lélekből fakadó szeretet nem stagnál, de legfőképpen: nem sorvad el. Növekszik. Egyfolytában. Attól a naptól fogva, ahogy az ember igazán megérti Isten, vele közölt, számára elkészített és beteljesedett kegyelmét.

Aki nem érti, nem fogadja el, mert nem fogja fel Isten kegyelmét, annak csonka lesz a szeretete. Hiányos. Torz. Vagy szelektáló; válogatós. Kényeztető. Nyálas. Kényszerű. Számító. Képmutató. Emberi. Emberi, de nem isteni. Mert érzésekből és nem a Lélekből táplálkozik.

Az érzésekre, érzelmekre hagyatkozó szeretet ontja magából a szebbnél szebb jelzőket. Szeretlek, mert aranyos vagy. Szeretlek, mert jó tanuló vagy. Szeretlek, mert segítesz. Szeretlek, mert szeretsz. Szeretlek, mert gondoskodsz rólam. Szeretlek, mert okos vagy. Szeretlek, mert fitt vagy. Szeretlek, mert megelégítesz. Szeretlek, mert hiszel nekem. És így tovább.

Az isteni kegyelmet igazán megértő szeretet, ami a Lélekből ered, nem tud ilyen szép szavakat felsorolni. Sőt! Mintha éppen az ellenkezőjét mondaná! A lényeges különbség, valójában egyetlen szón fordul meg. Behelyettesíti azt, hogy „mert"! Szeretlek nem azért: „mert", hanem „annak ellenére". Nem azért „mert", hanem: „pedig". Nem azért „mert", hanem: „akkor is".

Szeretlek - mondja a kegyelemért hálát adó, Lélekből jövő, jézusi szeretet - annak ellenére, hogy modortalan vagy. Szeretlek, pedig nem végzed el a kötelességedet. Szeretlek akkor is, ha nem segítesz. Szeretlek annak ellenére, hogy most nem szeretsz. Szeretlek, pedig nem törődsz velem. Szeretlek, akkor is, ha butuska vagy. Szeretlek annak ellenére, hogy pocakod van. Szeretlek, pedig nem adod meg azt, amire vágyom. Szeretlek akkor is, ha még nem hiszel nekem.

Tudsz-e így szeretni? Ilyen „pedig" módon. Ilyen „annak ellenére" módon. Ilyen „akkor is" módon. Elmondaná-e rólad valaki, hogy hallott a te szeretetedről, amely a Lélekből jött?

Gondold csak végig most magadban azokat, akikről azt mondod, hogy szereted őket! Hányan vannak olyanok, akiket „annak ellenére", „akkor is" szeretsz, akármilyenek, akármit mondanak neked? Na, és a többiek, akik „papírforma szerint" keresztyének? Őket miért nem tudod szeretni? És azok, akik távol vannak az Úr Jézustól, miért vannak előrébb a listádon? Mert „érdemes"; mert „megéri" őket szeretni? Mit kapsz tőlük, amit a Krisztusban testvéreidtől nem kapsz meg? Ha nyújtanak valami pluszt, akkor te visszaajándékozod őket a bizonyságtételeddel? Ha igen; milyen hatással van rájuk? Ha nem; miért nem mersz beszélni arról, ami, netán itt, most, vagy máskor is olyan sokat jelent neked!?

Tudsz-e szeretni - Lélekből? Ha ráéreztél már Isten rajtad, veled gyakorolt kegyelmességének hatalmasságára, az biztosan változást hozott az életedben. Az Istentől jött változást úgy hívják: áldás. Ez azonban olyan ajándék, amit nem szabad megtartani, hanem meg kell osztani másokkal. A mostanában oly' divatos brazil írót idézem: „Légy áldott. Ahogy megváltoztatod a saját életedet, ugyanúgy változtasd meg a körülötted élőkét is."

Vagyis: ha igazán megismerted Isten kegyelmét, akkor oszd meg ezt az ismeretedet másokkal is!

Forrás

Parókia.hu

Másokért ...

Másokért 

Amikor nagyot dobban a szíved,
Amikor szülő és jó barát is kivet,
Amikor remegsz csendben, félőn,
Amikor várod a segítséget, és nem jön,
Amikor nem arathatod le a babért,
- Akkor életeddel szolgálj - másokért.

Amikor szavad felemeled , ha kell,
Amikor önérzeted dobod magadtól el,
Amikor szíved éppen szeretni tanul,
Amikor ígéreted állod változatlanul,
Amikor azt az utat járod, mit más kimért,
- Akkor életeddel szolgálj - másokért.

Amikor vihar támad a nyílt tengeren,
Amikor harag testvérszívben is megterem,
Amikor az öröm már egyre fogy,
Amikor nincs miben megkapaszkodj,
Amikor ellenfeled éhes, tőled enni kért,
- Akkor életeddel szolgálj - másokért.

Amikor a drága életednek sincs ára már,
Amikor nem érlelhet gyümölcsöt a nyár,
Amikor ember embertől is félni kezd,
Amikor égető szükség mindent elepeszt,
Amikor elfogy, mit ISTEN keze kimért,
- Akkor életeddel szolgálj - másokért.