2013. október 9.

A „nagy Ő” tényleg létezik?



Lynn Cowell
A „nagy Ő” tényleg létezik?

„Az ünnep utolsó, nagy napján Jézus a templomban volt és fennhangon hirdette:

 „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, 
aki hisz bennem: belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak.” 
( János 7: 37-38 )

Mikor már elég idősek voltunk, hogy megértsük a tündérmeséket, minden arra buzdított, hogy várjuk a „nagy Őt”.
Egy napon eljön a Herceg.
Egy nap rátalálok a szerelemre.
Ahogy telt az idő, a Herceg bűvölete sokat változott. Tinédzser szívünk hevesen dobogott, ahogy a legfrissebb slágerek ígéreteit hallgattuk: ránk fog találni, és szerelmünk majd örökké tart.
Bármerre néztünk, minden azt üzente, szívünk szerelme, lelki társunk valahol vár ránk. És az egész világ azt sugallta, hogy kevesebbet érünk, ha mégsem találjuk meg azt, aki kiegészít minket. És ez azóta sem változott, legyünk bár 14, 45 vagy 75 évesek, az egyenlet ugyanaz: „1 srác+én=értékes élet”.
Ha tehát a filmeknek, a könyveknek, a slágereknek igazuk van, mitől van az, hogy ha rátalálunk az igazira, nagyon hamar újra érezni fogjuk, hogy valami mégis hiányzik? Miért van az, hogy házastársak olyan ürességet hordoznak magukkal, amit nem tud a házasság kitölteni? Ha a valóság nem egyezik a képzeletünkkel, szívünk összezavarodik, s eltöprengünk: vajon ő mégsem „a nagy Ő”? És akár házasok vagyunk, akár egyedülállók, felvetődik bennünk a kérdés: vajon az igazi még mindig rám vár valahol?
Ebben a bizonytalanságban a szívünk könnyen zavarba jön. Ha épp ilyen kérdések foglalkoztatnak, és hirtelen felbukkan valaki az életünkben, nagy kavarodást okozhat.
Ha házasságban élünk, felmerülhet bennünk, vajon nem kéne elhagynunk tökéletesnek hitt férjünket, hogy csatalakozzunk a még tökéletesebbhez? Ha egyedül vagyunk, azt gondolhatjuk, hogy az ő felbukkanása talán Isten válasza a kéréseinkre, a Tőle kapott ajándék.
Saját kutatásaim a nagy Ő után sikerrel jártak: felfedeztem, hogy minden egyes ember számára létezik a nagy Ő.
Maga Jézus! Jézus a nagy Ő, aki után a szívünk áhítozik. Ő az Igazi, aki be tudja tölteni az űrt a lelkemben, aki eloszlatja a bizonytalanságot.
Mindegy, mi zajlik hullámvasút-szívemben, Jézus szeretete irántam szilárd és állandó. Amikor úgy érzem, a férjemmel való kapcsolat minden vágyamat kielégíti, Jézus a nagy Ő. Amikor a házasságom zsákutcába ér vagy félresiklik, Jézus még mindig a nagy Ő.

Ó, micsoda megkönnyebbülést hoz Jézus a kapcsolataimba! Amikor Felé fordulok, hogy kitöltse az űrt a szívemben, ezzel a többiek felszabadulnak a nyomás alól! Míg állandóan szeretetre vágyó szívem elriaszthatja tőlem a családomat, Jézus a feltétel nélküli szeretet állandó, kiapadhatatlan forrásaként csillapítja szomjúságomat. Nem egyszeri feltöltéssel, hanem folyamatos ellátást biztosítva napról napra.
Hallgasd csak, mit ígér a János 37-38-ban: „Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék, aki hisz bennem: belsejéből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak.”
Micsoda megújulást jelent, mikor rájövünk, hogy Ő az, akit keresünk!

Milyen felszabadulást él át a szívem, mikor végre már nem úgy nézek a többiekre, hogy tőlük várom, töltsék ki a szeretetűrt a lelkemben, mert megtaláltam Jézust, mint szeretetéhségem állandó kielégítőjét!
Szakíts ma időt arra, hogy Jézushoz térj, kérd, hogy töltse ki az üres helyeket a szívedben, üdítse fel a kiszikkadt területeket. Ő a nagy Ő, az Egyetlen, aki képes feltölteni és kiegészíteni minket.


Uram, segíts, hogy felismerjem, Te vagy az Igazi, aki után a szívem vágyakozik. Tanítsd meg, hogy minden egyes nap Hozzád forduljak, ha ki kell tölteni a szeretetűrt a szívemben. Ámen.

Lynn Cowell: Is There Really „The One”?
Encouragement for today, 2013.06.21.
www.proverbs31.org/devotions 

Forrás

2013. október 4.

Tapintat és gyöngeség



"Semmi sem kíván több tapintatot, mint az igazság.
Elmondásához legalább ugyanannyi hozzáértés kell, mint elhallgatásához."
( Baltasar Gracián )

Márai Sándor: 
A tapintatról és a gyöngédségről 

"Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb, mint a jóság. Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint fertőzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg lesz az ember. Az a tapintat és gyöngédség mely, mint valami csodálatos zenei hallás örökké figyelmeztet egy embert mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak, és mi olyan "jó", hogy ellenségünk lesz ha megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni? Ez a tapintat, mely nem csak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is. Vannak ritka emberek, akik tudják ezt. Akik a jóságot, mely mindig önzés is, pártolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal, vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel, nem mondanak soha egy szóval többet, mint amit a másik el tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének, úgy neszelik mi az, ami a másiknak fájhat. S mindig tudnak másról beszélni. S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek között, mint az elektromos hallgató fülek érzékelik a nagy magasságban felhők között közeledő láthatatlan ellenséges gépmadarakat. A tapintat és a gyöngédség emberfölöttien érzékel. Igen, e két képesség emberfölötti."

2013. szeptember 20.

Egymásra vagyunk utalva


Kép forrás: Szivárvány blogból

"Sokszor elmegyünk egymás mellett,
nem becsüljük meg azt,
aki mellettünk van.
Másra vágyunk.
Az igazi szerelem
egy egyenrangú kapcsolat,
nehéz, küzdelmes munka,
hiszen el kellene fogadnunk
a másik árnyoldalát is,
ami üzenet saját magunk árnyoldalainak
elfogadására is."
( Berniczky Konkoly Edit )

Forrás
Szivárvány blogból


Halász István 
Egymásra vagyunk utalva

Az ember nem élhet magában!
Egymásra vagyunk utalva!
Együtt a gondokat megoldani
sokkal könnyebb, mint szenvedni,
mint a gondjainkkal magunkra maradni!
Ehhez nem kell más, mint egymást
őszintén szeretni,
becsülni és tisztelni szívből, együtt-érzéssel,
mert a bajok, gondok többsége csak így múlik el!

2013. szeptember 15.

A 100 szingli blog célja




A 100 szingli blog célja, hogy segítsen a keresztyén párkeresőnek biblikus keretek között megélni mindazt, amit Isten eredetileg elképzelt egy férfi és egy nő között, a párválasztás során, majd a házasság és a család intézményében.
Röviden összeszedtük a párválasztással kapcsolatos legfontosabb területeket, melyekről részletesebben a blog bejegyzésekben is olvashatsz, illetve a tréning alkalmainkon hallhatsz. Evangéliumi-konzervatív református hitünk, meggyőződéseink mércéje a Biblia volt.


A keresztyén párválasztás alapjai


A keresztyén párválasztás alapja a párválasztók keresztyénsége, hit- és jellembeli érettsége. Elsősorban a hitünkben kell megismerni és megérteni, hogy Isten mit gondol erről a területről. Istennel való kapcsolatunk az alapja mindennek, melynek kontextust a Biblia ad az ő Szentlelke által. Minél jobban értem, hogy mit tett értem Jézus, annál jobban tudom értelmezni a Biblia többi részét is. Minél jobban megértem, hogy Isten mit mond, pl. milyen egy igazi férfi/nő, annál inkább el tudok mélyedni ezekben a szerepekben. Minél inkább elmélyedek az Isten által elképzelt női/férfi szerepekben, annál biztosabb alapokra helyezem a párválasztásomat, házasságomat.

Éppen ezért mi nem ajánljuk, hogy valaki
  • nem megtért keresztyénnel 
  • friss megtérttel (ca. megtérés után egy évig)
  • érzelmileg, jellemében éretlen emberrel kezdjen párkapcsolatot.

Forrás

2013. szeptember 12.

Magányos ?




Dorothea Verchau
Magányos ?

Magányos? Nem! Magányos nem vagyok.
Hisz soha nem vagyok magam.
Ha szól az Úr s szavára hallgatok,
minden magánynak vége van.

Ha kis szobámban egyedül vagyok,
s figyelek csendesen, bennem sok
drága ige felragyog,
s vigasztalást, új erőt ad nekem.

Hiszen annyi nehezet éltem át
hosszú, fárasztó életutamon.
Mért vágynék arra, a világ mit ád,
ha hitem engem hazafelé von?!

Imára kulcsolom fáradt kezem,
-tudom, Uram többet most nem kíván-,
s életem új fényben szemlélhetem,
ámulhatok isteni uralmán.

Közelsége elűz minden magányt.
Szent üzenetein gondolkodom,
és hitem már a jövendőbe lát.
Milyen öröm: vár örök otthonom!

Világ, nem nyitok már ajtót neked.
Csak Te légy velem, Uram, Mesterem!
Köszönöm áldott közelségedet!
Velem vagy! A magányt nem ismerem.

(Németből ford.: Túrmezei Erzsébet)

2013. szeptember 7.

Egyedül .... ?!



Könyvajánló

Tóth Eszter: Egyedül ... ?!

Válasz Krisztust követni akaró férjhez nem ment lányok néhány égető kérdésére.

A szerző maga is egyedülálló nő, azokhoz fordul kis kötetében, akik vágyaik, reményeik, szándékaik ellenére férj, szerető partner nélkül maradtak, és állapotukat szégyellni valónak, keservesnek érzik. Nekik beszéli el, hogy az egyedülálló nő miként kezelheti sorsát, hogyan válhat teljes értékű emberré, buzgó és gyakorló kereszténnyé. Az ő szempontjukból magyarázza a Biblia számos passzusát, őket vigasztalja a krisztusi szeretettel. A mű - szerzője nagy tudása, intelligenciája és pszichológiai hozzáértése miatt - jóval értékesebb, mint a hasonló témájú kegyes irományok, elsősorban azonban magánhasználatra való.

Idézet a könyvből:
" Ne zárkózzunk be! Csak azért, mert valaki házasság tekintetében egyedül van, nem szükségszerű, hogy magányos is legyen. Ez legnagyobb részt rajtunk múlik. Ha nem engedünk teret a bennünk föl-föltörő kisebbségi érzéseknek és óvakodjunk a megkeseredéstől, akkor sem akadályozza, hogy ápoljuk kapcsolatainkat, sőt újakat szerezzünk. Mindenek előtt keressük a testvéri közösséget. Legyen időnk beszélgetni a testvérekkel...."
( Tóth Eszter )

2013. szeptember 5.

Gini Andrews: Páratlan helyzet - Isten és az egyedülálló nő



Könyvajánló

Gini Andrews: 
Páratlan helyzet - Isten és az egyedülálló nő 

"Mennyi súlyt bír egy emberi kapcsolat elhordozni?
Az a veszély fenyeget, hogy tönkretesszük az egész építményt és sikerül elérnünk, hogy egy ember úgy érezze magát, csapdába szorították, semmit sem ér és kudarcot vallott, mivel azt akartuk, hogy töltse be szívünk összes vágyát.
Akkor most így megyünk tovább, ezzel a belső ürességgel, a titkos magánnyal, a hiánnyal ami felébreszt minket éjszakánként, és belül iriggyé tesz, mikor látunk valakit, akinek megvan az, amit mi is szeretnénk?
Van korlátlan szeretet. Szeretet, amely mindig jelen van, mindig a tied, mindig teljesen megért és elfogad téged, de ez csak isteni szinten létezik, és soha nem az emberin. Isten meg akar ajándékozni vele, de soha nem fogja rád erőszakolni. Úgy mint teremtményei, Ő is arra vár, hogy keressék.
Ez azt jelenti, hogy nincs szükségünk emberi társaságra, emberi szeretetre, házasságra? Természetesen nem. De azt hiszem, Ő néha vár, míg megtapasztaljuk azt a tátongó ürességet önmagunkban (mely jóval nagyobb annál, hogy bármely pusztán emberi lény betölthesse), mielőtt megengedi, hogy figyelmünk elterelődjön a fő kérésről azáltal, hogy kisebb szükségeinket kielégíti.
Ez a legnagyobb dolog amit az élet ajánlhat. Egy mélységesen személyes, napról napra, óráról órára tartó szeretetkapcsolat az élő Istennel, és ez nyitott lehetőség előtted éppúgy mint házasságban élő testvéreid előtt. Minden ami szép az életben ezt emeli ki, de ezt semmi sem pótolja."

A "Páratlan helyzet" üdítő gyakorlatiassággal és közvetlen hangnemben közelíti meg azokat a kérdéseket, melyekkel minden egyedülálló nőnek szembe kell néznie ma, és azokat melyek kizárólag a keresztyénekre jellemzőek. Az élet szinte minden területe szóba kerül: hivatás, pénz, öltözködés, magányosság, szex, felkészülés a házasságra - hogy csak néhányat említsünk.
A szerző rávilágít arra, hogy a páratlan helyzet miként válik "páratlan helyzetté", nagy lehetőséggé mindazok számára, akik merik életük irányítását a Mindenség Urára bízni, aki szerető Mennyei Atyjuk is egyben. Annak ellenére, hogy a könyv a '70-es években íródott, s ez utalásokból gyakran felfedezhető, mondanivalója időszerűségéből semmit sem veszített. Sőt bizonyos kérdések (kábítószer, nyílt szabadosság a szexuális élet terén) nálunk most, az utóbbi néhány évben lettek igazán égető problémává.
Éljünk akár egyedül, akár házasságban, mindannyiunk küldetése, hogy szavaink mellett hiteles keresztyén életünkkel is állást foglaljunk és segítséget nyújtsunk sodródó kortársainknak. Gini Andrews korábban hivatásos zongoraművész volt, majd a svájci L'Abri Közösség fiataljainak lelkigondozója lett. A könyvben foglaltak mögött saját tapasztalatai állnak, hisz maga is hosszú évekig volt egyedül házassága előtt, s most ismét így él férje halála óta.