Sábitz Katalin: Randikalauz
Kellenek-e határok, illetve hol vannak a határvonalak a párkeresésben?
Dr. Henry Cloud és Dr. John Townsend házassági tanácsadóként számtalan párkapcsolat történetét ismerik, ezek közül sokat könyvükbe is beleszőttek. Ezek teszik igazán sokszínűvé a kalauzt, mert ezek az élő példák maradnak meg leginkább az olvasó emlékezetében, így ezeken keresztül tudja hasznosítani az elhangzottakat a maga életében, párkapcsolatában.
Fontos kiindulási pont tisztázni azt, mit is jelent a randevúzás, mit várok tőle, minek kell ezalatt kiderülnie, és meddig is ajánlatos ennek az időszaknak tartania. A szakértő szerzőpáros így határozza meg: „A randevúzás érett felnőttek számára alkalmas kapcsolatforma, amelyben – ideális esetben – lelkileg egészséges személyek vesznek részt.”
Olyan tanulási folyamatként írják le, mely együtt- és egymásról való tapasztalatszerzést jelent, s mely folyamat fontos része az érett és harmonikusan működő párkapcsolathoz vezető útnak. Nem lehet általános szabályt felállítani arra, hogy meddig kell tartania, de ajánlatos nem csupán átsiklani ezen a szakaszon, hanem kellő időt hagyni egymás – és önmagunk – megismerésére.
A kalauz eleje a határvonalakkal, azok szükségességével, és a velük kapcsolatban felmerülő problémákkal foglalkozik. Később azt veszi sorra, kivel érdemes randevúzni, és hogy legyenek egészséges elvárásaink, melyekben állhatatosnak kell maradnunk. Kitér a szerelem és a barátság közötti – olykor megszűnni látszó – határról, és arra figyelmeztet:„Ne tegyünk tönkre egy barátságot, csak mert magányosak vagyunk!”
Sőt, a magánytól sem kell annyira rettegni: „Nem a magánnyal van baj, az csupán annak a jele, hogy élünk.” Nem szabad csak azért randevúzni, mert nem jó egyedül. Időt kell hagynunk magunknak, hogy kialakítsuk saját énünket és életünket, meghatározzuk igényeinket és feltételeinket, melyekből a későbbiek során nem adhatunk alább. S hogy miért? „Soha ne próbálj más lenni, mint aki valójában vagy, csak hogy elnyerd valaki szerelmét! Ha mégis megpróbálnánk, könnyen úgy járhatunk, hogy partnerünk nem minket szeret, hanem az általunk alakított szerepet.”
Elengedhetetlen annak a tudatosítása, hogy a randevúzással nem jár együtt olyan erős elköteleződés, vagyis viszonylag könnyen kiléphetünk, ha nem találjuk meg számításainkat, és a harmóniát. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell megpróbálni orvosolni a felmerülő hibákat.
Mert semmit sem szabad túl hamar feladni, de elsősorban saját vágyainkat, elvárásainkat, önmagunkat nem!
Forrás
Harmat Kiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése