|
1.Mózes 2:18.
Az életünk tavaszán, vagy később eljön annak az ideje, amikor ráébredünk, nem jó egyedül lenni, szükségünk van segítőtársra. Ez helyénvaló és természetes dolog. A nagy kérdés: hogyan találom meg segítőtársamat? Erre a kérdésre mindenki szeretne valamilyen működőképes, célravezető választ kapni. Tudom, a tanácsadónak óriási a felelőssége, mert itt emberi életek aránylag hosszú szakaszának boldogsága vagy boldogtalansága forog kockán. Éppen ezért ragaszkodom Isten Igéjéhez, mint az egyetlen hiteles tanácsadóhoz. Az első amit az Ige leszögez: Isten szerzi a segítőtársat! - Miért? - Először is mert gondja van az emberre. Mennyi fölösleges aggodalomtól mentesülhetne az ember, ha ezt igazán elhinné! Ha Istennek gondja van arra, hogy legyen mindennapi kenyerünk, ruházatunk vagy munkahelyünk, vajon nincs gondja arra, hogy hozzánk illő segítőtársat adjon? De igen! Másodsorban: mi nem ismerjük teljesen még önmagunkat sem. Ez az állítás akkor nyer alátámasztást, mikor valami nehéz próbán megyünk keresztül. Itt döbbenünk rá, nem gondoltuk hogy így reagálunk a kritikus helyzetekben. S ha magunkat sem ismerjük igazán, hogyan tudnánk mi dönteni olyan kardinális kérdésben, mint a párválasztás? Hogyan ismerhetnénk meg egy lányt vagy fiút olyan mélységben, hogy bizton kijelenthetnénk: ő hozzám illik!? Ez egy igen veszélyes csapda. Ennek egy kifejezője az, mikor olyan dolgokat is kipróbálna az ember, amit Isten a házasság keretébe illesztett be. Egy példával illusztrálom: egy ejtőernyős nyugodtan kiugrik a repülőgépből és szép lassan leszáll a földre, - ejtőernyővel. Most ha én úgy gondolkozom, milyen jó neki így fentről gyönyörködni a természetben, miért ne próbálnám ki én is? Csak hogy nekem még nincs ejtőernyőm (házasság), esetleg csak egy esernyőm (egyszerű kapcsolat). S ha kiugrom, én is úgy érek földet mint az ejtőernyős?.. Én is gyönyörködhetem a táj szépségében?... Aligha! A hitetlen világban természetessé vált hogy saját elgondolásuk szerint igyekeznek házastársat találni úgy, hogy megismerési tapasztalatukra hagyatkoznak. Mi hívok vagyunk, Istenre bíztuk életünket, mikor elindultunk Jézus követésére. Isten nem is vár tőlünk olyat, amit mi nem vagyunk képesek megtenni. Éppen ezért mondja: "szerzek néki"... Isten úgy szerzi a házasságot hogy teljességgel ismeri az embert. - Engem is. - Ebből következik, azt is tudja, - mert mindentudó - hogy ki illik hozzám. Hiszen társamat is Ő teremtette! Továbbá miért Isten szerzi a segítőtársat? - Van valaki ebben a világban, aki az ember ellensége: a Sátán. Ő azon igyekszik, hogy az ember ne hozzá illőt találjon, hanem olyat, akivel az egész élet gyötrelem lesz. Ezért is van annyi válás, könny és szenvedés. Csonka családok, boldogtalan gyermekek és szülők. Isten ettől is óvni akar! Fogadjuk el segítségét, javunkat akarja! Az eddigiekből kiderül, hogy Isten mindenben igyekszik nekünk segíteni és lehetőséget ad, hogy életünk kiteljesedjen. A nagy kérdés most is előttünk áll: ha Isten szerzi, hogyan találom meg? Mit tehetek hogy megtaláljam? Vagy csak tegyem karba a kezem és várjak? - Ha egy ismeretlen városba szeretnék eljutni, az első kérdés hogyan jutok oda? Két dologra lehet szükségem: vagy egy jó térképre, vagy egy megbízható idegenvezetőre. Mondjuk a térkép segít abban hogy odataláljak a városba. Legyen ez a térkép az Ige: Tájékoztat például arról, hogy a hívőnek nincs köze a hitetlenhez. 2Kor 6:14. Ez egy alapelv, melynek segítségével eljutunk a városhoz. Itt még mindig nem értem célba. Meg kell találnom az utcát és a házat. Most már tudom hogy nem a világban kell keresnem társamat, de még mindig nem tudom a sok hívő fiatal közül melyik az enyém...Valakit kell találnom aki ismer és segít. Ilyen csak egy van: Isten! Most válik láthatóvá: mennyire vagyok mélyen Krisztusban, milyen jó a kapcsolatom Istennel? Rendszeres beszélő viszonyban vagyok Vele? Rá merek és tudok támaszkodni, vagy csak beszélek a hitről? Meg hallom-e a szavát, vagy csak mindig én beszélek (leginkább kérek) és nem hallom ha Ő szól? Isten sokféleképpen szól! Igéjén keresztül, bensőnkben a Lélek által, eszközökön keresztül: álomlátás, prófécia által stb. Egy nagyon fontos kérdés kívánkozik ide: ebben a kritikus helyzetben tiszta a hallásom, nem döntöttem ill. választottam, mielőtt az Urat kérdeztem, vagy csak azt akarom hogy az Úr engem igazoljon, azaz helyeselje azt, akit én találtam saját eszményképem alapján?!... Kedves fiatal testvéreim! Szeretettel kérlek, ne a szemetek után menjetek (a külsőre nézve: Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség, amely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának! - Péld 31 :30.), hanem boruljatok őszinte szívvel az Úr elé és tőle kérjetek segítséget. Az Úr felhasználhat hívő testvéreket is akik segítenek imádkozni, de elsősorban nektek kell vezettetést kapni Istentől. Közeledjetek az Úrhoz, Ő is közeledni fog hozzátok: segíteni fog! Erre bizonyság a saját életem. Nem futottam lányok után, mégis az Úr összehozott egy olyan lánnyal, aki 220 km-re lakott tőlem. Ő szerezte az alkalmat amikor összetalálkoztunk. Ma, tizenkét év távlatából nyugodt szívvel mondhatom, hogy hűséges segítőtársam az élet minden területén, így az Úr szolgálatában is. Istenben nem lehet csalódni!... Mindketten az Úrtól kértünk házastársat és Isten megadta. Nektek is megadja, mert nem személyválogató! Még egy hasznos tanács: lehet hogy az egyik fél már meggyőződött Isten akaratáról, a másik nem. Erre arany szabály: Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig és Mindennek rendelt ideje van a nap alatt. Türelmesen, imádkozva várjunk és Isten nem késik el... Aki boldog házasságban szeretne élni, annak Krisztussal való élő közösségre van szüksége. Ezt a boldogságot kívánom minden Testvéremnek, szeretettel: Pék Balázs ,,A ház és vagyon apai örökség, de az Úrtól van az okos feleség" (Péld 19:14) Forrás http://okany.apostoli.hu/oldal4.html |