2024. november 11.

A szeretet - 1. Korinthus 13. fejezet



 „Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengőcimbalom.  És ha prófétálni is tudok, ha minden titkot ismerek is, és minden bölcsességnek birtokában vagyok, és ha teljes hitem van is, úgyhogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.  És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból.  A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.  Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat.  Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal.  Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.  A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken való szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni.  Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk.  Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.  Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat.  Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre; most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert az Isten.  Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet.”
( 1. Korinthus 13. fejezet) 

A türelemről felismerhető szeretet - 1.Kor .13.

"Mily koldus az, akinek nincs türelme! Hát nem lassanként gyógyul be a seb?"
(W. Shakespeare) 

Franz Kaffka írja: „Minden emberi hiba forrása a türelmetlenség, az, hogy időnek előtte szakítunk a módszerességgel, látszatkerítésekkel vesszük körül – a látszatot.” Ha ez ebben a formában nem is teljesen igaz, de egy biztos: házasságunkban a türelem hiánya sok átkozott helyzetet, megléte viszont rendkívül sok áldott állapotot képes eredményezni. Egy üzleti ta­nács­adó mondta: „Soha nem tárgyalok délelőtt tíz előtt, és délután négy után. Első esetben mohónak, másodikban kétségbeesettnek fognak tartani.” Mindkettő abból fakad, hogy nehezen vagyunk képesek türelmesen kivárni egy esemény, folyamat, egy megkezdett mondat, egy szomorú hangulat vagy egy kétségbeesett sírás végét. Miért kell nekünk mindjárt megszólalni, mindent azonnal értelmezni, mindenre választ keresni? Mohón keressük a kapcsolaton belül is a magunk igazát, kényelmét, és kétségbeesünk, ha mellettünk valami olyasmi történik, amit nem értünk, ami felkavaró, ami kizökkent a komfortunkból. De meg kell tanulnunk, hogy nem minden értünk van; van, hogy mi vagyunk másért! Ilyenkor kell mindennél jobban a türelem! Mert a sebek gyógyulásához olykor nem kenőcs, csak türelem kell...
(Beke László)

Tenni, vagy nem tenni, ez itt a kérdés! - 1.Kor . 13.

Hogy mit ne tegyél, olvastad. Most találd ki, hogyan mutathatod ki a szereteted!


Kemény tantárgy ez a szeretet! Minél jobban elmélyülünk benne, annál lehangolóbb a tükörben látott kép. Nem is gondolnánk, hogy ilyenek vagyunk; csakhogy a Biblia Isten beszéde, és nem vaktában lövöldöz, nem olyan problémákat fogalmaz meg és tart ezer évek óta a felszínen, amelyek egykönnyen kihalnának. Sajnos, be kell látnunk: tudunk bántóan viselkedni. Odaszúrni egy frappáns megjegyzést, ott megcsillantani egy gúnyos mosolyt, ahol nem volna szabad, és aztán mentegetőzni: de én ezt nem úgy értettem, vagy: ne haragudj, nem akartam. Tudunk rosszat felróni: régieket és mostaniakat egyaránt. Még „jövő időben is”, amikor azt mondjuk: úgysem tudsz változni, az maradsz, aki voltál. Törtetően tudjuk keresni a magunk hasznát. Olyan küzdelmekbe megyünk bele, amelyeknek tétje igazából nincs egy házasságon belül. Legfeljebb annyi, hogy nekem legyen igazam. Pedig lehetne ám együtt is győzni! És muszáj nekünk gyorsan haragra gerjedni? Ilyen vagyok, ilyen hirtelen haragú! – szoktuk mondogatni. De ez nem ad felmentést. Ha évek hosszú során át nincs változás, gyógyulás, mit ért számunkra az ige, amely ha kell, sziklazúzó pöröly meg kétélű kard? Rajtunk kicsorbult volna? Tennünk kell, amit Isten igéje kér tőlünk!
(Beke László)

Forrás:
 http://www.baptist.hu/hu/olvasnivalok/napi-ahitat/

A kép forrás internetről

Nincsenek megjegyzések: